A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - Bencsik János: Miskolc társadalma a török hódoltságot követő évtizedben (1688-1703)

Érdemes említésre az a tény, hogy szinte kerülik a szolgai állapotra utaló foglalkozá­sokat. Nincs pl. béres, kocsis is nagyon ritkán: Kocsis Rácz Zsigmond, Kocsis Borús János (1698). Az effajta vizsgálódást fejezzük be azzal a viszonylag nagyobb csoport bemutatásá­val, amely a nevek használatával az életkort, illetve a közösségi szerepet, az egyénről kialakított véleményt, ítéletet mutatja, tükrözi. Bartus Istók, Lengyel Gyurka, Kecskés Siga éppen úgy fiatalabb egyént jelölhet, mint Zabasi Suska, Frank Panna (1690-91). Egy teljes család felsorolása is megtalálható: „Kassai Gál Eöcsi, Lánya Panna, Fia Istók, a szolgálója Marika" (1680). Bizonyára nemcsak magam érzek lényegi különbsé­get a következő személyekkel kapcsolatos társadalmi ítéletben: Antal Jancsi, Bencsik Mihók, illetve Zacharias Jankó vagy Pap Jankó becéző névhasználat között. Másként hangzik Kovács Ilona is, mint Kanta Boris (1688). Hátha még ismerjük is, hogy a korabeli népi szemléletben a „kanta" milyen asszociációt ébreszthetett. 19 Összefoglalás A bemutatott és tanulmányozott 6 összeírás másfél évtizedet ölel át. Alkalmasak arra, hogy Miskolc város társadalmáról a török hódoltságot követően a valósághoz közelálló képet rajzolhassunk, noha tudjuk, hogy nem minden itt élő családra terjedtek ki ezek az összeírások. Az adóra kötelezhető családok (háztartások) aránya egy e célra szerkesztett táblázatból kitűnik (7. sz.). Segítségével megállapítható, hogy a ténylege­sen adófizetésre kötelezettek száma (2., 3. és 5. sz. összeírások) lassan csökkent, holott Miskolc lakosságáról ugyanezt aligha állíthatjuk. Összehasonlító (7. sz.) táblázat Miskolc társadalmának bemutatásához (Az összeírásokban szereplők arányosítása fiktív [1688-as] alapon.) Évek 1688 1692 1694 1694 1698 1703 Források számsora 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összes személyek száma 697 673 690 274 529 326 Középadó mértéke 2 szapu 2 ft 2 szapu ­2 ft ­0-tól e mértékig kötelezettek száma 451 503 612 ­428 ­Ezek együttes %-a az adott évben 64,70 74,86 88,6 39,71 80.9 ­Az összeírások egymáshoz való arányítása, alap fiktív, éspedig 1688-as év 100,0 96,55 98,99 39,31 75,89 46,77 A marhaösszeírásból (4. sz.) a miskolci családok gazdálkodására, továbbá az állat­tartás feltételezhető mértékére, a haszonvétel (tej, igaerő) jellegére következtethe­tünk. Ugyanakkor a városi vezetés szemléletét is tükrözi az a tény, hogy a marhatartó családokat (a város gazdálkodását biztosítandó) robotra kötelezték. 20 E sorban sajátos helyet foglal el az 1703-as összeírás (6. sz.). Az itt szerepeltetett armalista nemesek és szabadköltözési joggal bíró parasztok száma (arányuk) talán a városi társadalom szerkezetét érzékelteti. E forrás keletkezésének indítóoka feltehe­tően a Rákóczi-szabadságharcban, annak szervezési szándékaiban keresendő. Elkép­zelhető, hogy a város-Miskolc-katonaállítási, fizetési kötelezettségeihez szolgáltattak becsülhető adatokat. 21 BENCSIK JÁNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom