A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - Bencsik János: Miskolc társadalma a török hódoltságot követő évtizedben (1688-1703)

Miskolc társadalma a török hódoltságot követő évtizedben (1688-1703) Amikor e témát - a különböző rendeltetésű teherviselés elemzése - választottam, elsősorban az érdekelt, hogy Miskolc város társadalma milyen lehetett abban a korszakban, amikor (1688) az utolsó martalóc csapatok is elhagyták Borsod-Heves térségét.

1 Mert jól ismerhetjük, hogy e térség már a 16. század közepétől arra kényszerült, hogy elismerje az idegen hatalmat,

2 majd az oszmán hadak a 16. század végétől az észak-nyugat-magyarországi kudarcaik ellenében éppen itt akartak és tudtak továbbra is hódítani, hódoltatni.

3 Különösen Eger eleste (1596) után a hódoltság végéig folyamatos adózásra kényszerült Miskolc város népe.

4 Létezik egy 1678-as, a miskolciak adózását rögzítő összeírás, amelyben így határozták meg az adóztatás jellegét, pontosabban a következő rovatokat alkalmazták: I. a „császáré", tehát a császári udvarral szembeni kötelezettségeik; II. a „portájé", a török hódoltság terhei; III. a „németé", vagyis a környéken beszállásolt császári katonaság eltartásához követelt fizettség.

5 Arról ne is essék szó, hogy a Thököly-féle mozgalom milyen tehertétellel járt együtt.

6 Az előbbi összeírás szemléletes példája annak, hogy a városi adminisztrácó mennyire leegyszerűsítette, s tette áttekinthetővé a közösséget nyomasztó terheket. Az érdekelhetett továbbá, hogyan ragadhatok meg a fellelhető dokumentumok alapján Miskolc korabeli társadalmának jellemző tendenciái. Kérdés most már, hogy a kiválasztott források mennyire tükrözik azt a tendenciát, amely átszőtte a város társadalmát, amely az egyént - a család, a háztartás - besorolta az adófizetés, a porciózás (stb.) mértékét rögzítő városi rendbe. Nos, a továbbiakban e forrásokat mutatom be, illetve e források elemzését végzem egy meghatározott, avagy meghatározható rend, szemlélet alapján. E REND, E MEGHATÁROZÓ SZEMLÉLET PEDIG NEM TEKINTHETŐ SAJÁTUNKNAK, HANEM SOKKAL INKÁBB A KORSZAK TEREMTMÉNYÉNEK! Ezeket a forrásokat éppen azzal a céllal válogattam össze, hogy segítségükkel a társadalmi létet meghatározó tendenciákat minél teljesebben érzékeltethessem, minél pontosabban mutathassam be. /. forrás: „Miskolcz várossára az meg alkuvás szerint fel rendelt Búza beli impositio (rátétéi, kivetés)

11 címet viselő 39 folioos kötetke. Rovatolása szemléletes, egyszerű, bár nélkülözi a megnevezéseket. Első rovatában sorakoznak a teherviselők nevei. A továbbiakban a Búza (2 rovat) és az Árpa termény, valaminő mértékegységben rögzített mennyiségét írták. Amint a kötetke címéből kiderülhet, a beszolgáltatandó termény mértéke, mennyisége ekkor már „alkuvás", tárgyalás, megállapodás tárgya lehetett. Természetesen, ami a városra kivetendő termék mennyiségét illette. A közösségre rótt termék summája (végösszege) 621 1/2 szapu{\) lehetett. Az effajta térfogatmérték (ui. a szapu) kikövetkeztetése elejtett megjegyzésekből, továbbá bizonyos számításokból lehetséges volt.

7 Ebben az esetben a szapu feltehető mértéke 34,9 liter, így a követelt termék összesen 216,9 hl, illetve 163 mázsára tehető. Kézen fekvőnek látszik az, hogy e konskripciót a kivetett, az egyes háztartásokra kirótt termék mennyisége alapján dolgozzuk fel, hiszen feltehető, hogy a kivetés egyik