A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - S. Koós Judit: Újabb adatok Északkelet-Magyarország korai és középső bronzkori településtörténetéhez

mintegy 2-3 km-re másik 3, hasonló fekvésű, félkörívben elhelyezkedő domb található. Ezek egymáshoz való közelségét minden bizonnyal stratégiai szempontok indokolták. A szondázó ásatás során a földmunkák és a talajerózió által erősen lepusztított területről 60 cm-es kultúrrétegből kerültek a leletek napvilágra, melyek hatvani jellegzetességeket hordoznak. Az egyik gödörből olyan öntőminta töredéke került birtokunkba, amelyen két félhold alakú csüngő látható. Egyik darabja a kora bronzkori Ercsi-horizontban is megtalálható, míg a másik már a középső bronzkor felé mutat." Az eddigiekben teljes teli-feltárások az országban csak Hatvanban, Tószegen és Jászdózsán folytak/

1 Lehetőségeink a többi lelőhelyen csak szondázásra voltak, s ennek megfelelően az eredmények is hiányosak. 1988-89-ben a Bükk lábánál. Bogács községben került sor leletmentő ásatásra, az ún. Pazsagtetőn. Szőlőtelepítéshez végzett mélyszántással bolygatták meg a települést, mely a kutatás számára több mint 100 éve ismert.

7 A feltárható terület nagyságát leszűkítette a már beültetett terület, így az ásatást a domb szélén kezdtük el, az itt végzett geológiai fúrások eredményének figyelembe vételével. Már a fúrások értékelésénél kiderült, hogy a sajátos domborzati viszonyok (Bükkalja) és a többszöri löszfelhordás következtében a kultúrréteg vastagsága és mélysége igen változó. A szelvényekkel és árkokkal megkutatott területen sikerült teljes egészében feltárnunk egy négyszögletes, kb. 3x3,50 m-es, döngölt agyagpadlójú házat. A padló széleinél 10 cm széles és 10 cm magas gerenda maradványait találtuk, míg a négy oldalfalon a falat fél méter magasságig borító deszkamaradványokat. A deszka alatt a falat agyaggal tapasztották. A háznak ez a negyedik járószintje 250 cm mélységben volt. Az első járószintet még megbolygatta a mélyszántás, itt csak foltokban maradt meg a lesározás, míg a második már tisztán észlelhető volt. ÉNY-i és DK-i fala mentén cölöplyuksort találtunk, míg a ház közepe táján épített kemence maradványain plasztikus díszítést figyelhettünk meg. A harmadik járőszintet csak a metszetben észlelhettük, mivel a vastag, tömör átégett omladékrétegben lehetetlen volt kibontani. A kemence mellett több, különböző méretű agyagkúpot találtunk, melyek az edények őrzésére szolgálhaltak. A viszonylag kis területen végzett feltárás eredményeként rendkívül nagy mennyiségű leletanyag került a birtokunkba, melyek a hatvani kultúra jellegzetességeit hordozzák. Megfigyeléseink szerint egy olyan egyrétegű hatvani teleprészietet tártunk fel, melyhez hasonló - konkrétan egyrétegű - tudomásunk szerint még nem került napvilágra. A település földrajzi fekvése nem különbözik az eddig ismertekétől: a Hór patak által övezett, összefüggő dombvonulat nyúlványán található. Egyik oldalról a hegyek védték, másik oldalon pedig a szinte függőlegesen leszakadó partfal. A patak felé teraszos kiképzést alkalmaztak, s ez a fajta települési mód sokkal inkább a stratégiai, semmint a gazdasági szempontokat vette figyelembe.

N Mint említettük, a kultúra településszerkezetének pontos ismeretéhez tervásatásokra lenne szükség. Ezek hiányában csak részeredményekre támaszkodhatunk, mint jelen esetben is. Hasonlóképpen a szűkre szabott lehetőségek miatt az elmúlt tíz évben a megyében folyó középső bronzkori kutatások is csak leletmentésekre szorítkozhattak. Borsod megye középső bronzkori arculatának kialakításában döntő szerepe volt a füzesabonyi kultúrának. Ez az ismeretlen eredetű népcsoport fokozatosan meghódítja a hatvani kultúra észak-magyarországi területét, telepeiket részint elpusztítva, ill. a tellek egy részét birtokba véve.

9 Legnagyobb kiterjedése idején szinte az egész ÉszakMagyarországot birtokolja, a szomszédos DK-szlovákiai területekkel együtt.

1(1 Leghíresebb temetői mellett - Hernádkak, Megyaszó, Gelej- több település ismert, melyek az elmúlt évtizedek intenzív telepkutató munkáinak köszönhetőek - Ároktő-Dongóhalom, Alsóvadász, valamint a leletmentéseink során ismertté vált és bemutatásra szánt települések.