A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - Wolf Mária: Miskolc társadalma a 13-15. században a régészeti leletek tükrében

MISKOLC TÁ

RSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN Miskolc társadalma a 13-15. században a régészeti leletek tükrében Dolgozatom témája Miskolc 13-15. századi társadalmának régészeti leletekben tükröződő vizsgálata.* Ahhoz, hogy az e korszakban elénktáruló képet helyesen értelmezzük, és kielemezhessük, feltétlenül szükséges a város és a megye területéről előkerült, korábbi időszakba tartozó régészeti leletek áttekintése is. Mivel azonban ezek részletes ismertetése a már nyomdában lévő kötetben megtörtént,

1 magunk csak a témánkat érintő megállapításokat idézzük e helyütt. A mai nagy Miskolc területéről egy rangosabb 10. századi (Miskolc-Repülőtér), valamint négy, 11. századra keltezhető köznépi temető töredéke látott napvilágot (Miskolc-Diósgyőr, Avas-Mélyvölgy utca, Görömböly-Tanácsháza,

2 Felsőzsolca). Ezek, valamint a hasonló időszakból előkerült Borsod megyei temetők elemzése során Révész László megállapítja, hogy anyaguk élesen eltér a Zemplén és Szabolcs megyében feltárt temetőkétől. A Borsod megyei temetőkben több a melléklet nélküli sír, kevés a lovastemetkezés, a fegyverek száma elenyésző. Rangjelző tárgyakat, tarsolylemezt, veretes tarsolyt egyáltalán nem találtak a megye területén, de veretes öv is mindössze kettő került elő. Mindebből arra következtet, hogy jelentős különbség volt a Szabolcs és Zemplén megyét, valamint a Borsod megyét megszálló honfoglaló csoportok között. E különbség gazdasági, társadalmi, esetleg etnikai lehetett. A szabolcsi, zempléni temetők gazdagon felékszerezett, fegyvereikkel, lovaikkal eltemetett halottaiban valamely törzsfőt, esetleg fejedelmet, és ezek katonai kíséretét látja. A Borsod megyei honfoglaláskori temetőkből egyelőre a katonáskodó réteg emlékanyaga hiányzik. Csak igen halvány nyomok utalnak a katonai kíséretre a borsodi földvár, valamint a sályi Örsúrvár környékéről is, holott a történeti és régészeti adatok egyaránt azt bizonyítják, hogy mindkét vár fontos központja volt a 10. századi magyarságnak. 10. századi településre utaló nyomok kerültek elő a Sály-Latoron föltárt földvár belsejében, valamint a vár körül több helyen is.

3 Maga a vár építési módja, a rekeszes faszerkezettel erősített földsánc is a honfoglaló magyarság építési technikájára vall. Mindez alátámasztja az anonymusi hagyomány azon részét, hogy ezt a vidéket Örsúr és atyja szállta meg, vette birtokba a honfoglalás idején. A borsodi földvárról a következőket írja Anonymus:

4 a honfoglalás során Árpád Bors vezért küldte ki egészen a Tátra hegyéig, hogy kikémlelje a vidéket, és alkalmas helyen várat építsen. Bors ezután a Bódva folyó partján építtette fel várát, amelyet az ő nevéről neveztek el Borsodnak. A földvár területén 1987. óta folyik a régészeti feltáró munka.

? Ennek során egy 10. századi település több objektumát: földbe ásott házakat, kemencéket, e korszakra jellemző viseleti tárgyakat (karpereceket, hajkarikákat, csatot), használati eszközöket (késeket, cserépedényeket, nyílhegyeket) találtunk. Feltártuk továbbá egy 10. századi kőépület alapját is. A régészeti ásatások eddigi eredményei * A következő közlemények a 1990. nov. 15-16-án Mályiban - a fenti címmel - rendezett konferencia előadásainak szövegei. 7* 99