A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Eszenyi Miklós: A Diósgyőr-Vasgyári Kórház kilencven éve

ügyelete. Mauks nevezi ki az első gyermekszakorvost is dr. Czeglédi Géza személyében. Az igazgató 1937-ben már odáig jut, hogy pénzt kér bővítésre és önálló osztálypavilonok építésére. Tervei szerint a sebészet ágyszámát háromszorosára, a belgyógyászatét kétszeresére kell emelni, és új osztályként kell megvalósítani a szülészetet. Az osztályok élete A kórház legrégebbi osztálya a sebészet, kezdetben az egyetlen osztály. Első főorvosa Zakariás János, őt követte Jónásch Antal, aki az osztály vezetését 1941-ig, Mauks után az igazgatói teendőket 1947-ig látja el. Utódja dr. Földesi (Feldmann) József, azelőtt körorvos. Földesi József nehéz időben vette át az osztály vezetését, a II. világháború idején. (1944-ben már szegényes reggeli, óvóhelyi élet, a gyógyító munka mégis folyt tovább. 1944. szeptember 13-án érte találat a kórházat: a belgyógyászat épületét szelte át egy bomba. A kórházat ezután Perecesre telepítették ki, hegyoldalba vájt óvóhelybe.) Jónásch Antal neves specialistákkal gyarapította a kórházi orvosok létszámát: dr. Vajda Géza szemész, dr. Rejtő Kálmán bőrgyógyász, dr. Blaszberger Győző fül-orr-gégész, dr. Medgyesy Ödön gyermekgyógyász, dr. Fábián Kamill fogszakorvos. Ezenkívül fűtők, gyógyszolgák, kapusok, küldöncök, mosónők, fertőtlenítők, takarítónők, mentősofőrök, fürdősnők stb. 1947 decemberében neves gárdától búcsúzik Jónásch igazgató: Földesi József sebész főorvos, Boross Imre belgyógyász főorvos, Kardos Kálmán tüdősebész főorvos, Mudrony Jenő radiológus főorvos; szerződéses orvosok: Dufek Rudolfszemész, Czier Béla fül-orr- gégész, Medgyesy Ödön gyermekgyógyász, Rejtő Kálmán bőrgyógyász, Ráthonyi Ákos, Szüle László, Varga Emília fogorvosok, Katona Sándor ellenőrző főorvos. Az igazgatói széket Földesi főorvos örökölte, aki egészen 1972-ig, 69 esztendős koráig tevékenykedett. A sebészeti osztály vezetését akkor dr. Tasnády László vette át, aki azt megelőzően a híres Ladányi Józsaféle II. sz. Sebészeti Klinika orvosa volt. Tasnády főorvos sürgős fejlesztésekhez látott: oka, hogy a sebészeti ambulancia egyetlen helyiségben működött, sok műszer hiányzott. Bevezették az éjjel-nappali ambuláns ellátást. Az ágyak száma 1975-ben 63,1980ban 65, 1985-től 40. (Ekkor alakul meg ugyanis az önálló traumatológiai osztály). A Vasgyári Kórház sebészete epeműtétekre, ill. baleseti sebészeti műtétekre specializálódott (Tasnády László írta - különben - az Általános sebészet c. egyetemi tankönyvben a Baleseti sebészet részt). A megyében elsőként kezdtek érsebészeti műtétekhez.

9 Megindult a plasztikai sebészet is: kézműtétek, irhatranszplantációk, bőrátültetések, esztétikai műtétek.

1(1 Az új sebészeti-traumatológiai épület elkészültével és a traumatológiai osztály kialakításával ma már fokozottabban végezhetnek hasonló kozmetikai műtéteket dr. Szunyogh László osztályvezető főorvos vezetésével. De nem hanyagolják el a „klasszikus sebészet" témáját sem: 1991 májusában tudományos ülést szerveztek a hasnyálmirigy betegségeiről, ill. a gyomor- és nyelőcsőrák sebészetéről. A „helyiek" részéről dr. Lyócsa János orvosigazgató és dr. Szunyogh László osztályvezető tartott előadást. A belgyógyászati osztály épületének felhúzása 1940-ben kezdődött. Az épület háromszintes volt: alagsor, magasföldszint, emelet. „Az építkezésnél figyelembe vették a szép környezetet, amely megnyugtatóan hat a betegek hangulatára, ezért hatalmas teraszokkal egészítették ki a szép, világos kórházi osztályt. A szép parkot, amely már az első épületet is körülvette, kiterjesztették az új pavilon köré is. Különös gonddal válogatott bokrok, ritka északi növények, szökőkút, kis szobrok éltek itt megnyugtató összhangban... Ez a park átfonta az ember idegrendszerét, elfeledtette a külvilágot, s elöljáró ihletet adott a gyógyuláshoz."" Az akkori legmodernebb műszereket szerezték