A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Szabadfalvi József: 1816-ban Miskolcon megjelent méhészkönyv

1816-ban Miskolcon megjelent méhészkönyv Csaplovics János: A' méhtartásnak új ,könnyű, és hasznos módja kettős-köpükben. Miskolczon 1816-dik Esztendőben A magyar gazdasági könyvkiadás külön vonulatát képezik a méhészkönyvek. Századokon át az ókori, római auktorok mezőgazdasági, közöttük méhészeti szakkönyveit forgatták hazánkban. A XVII-XVIII. századtól már a nyugat-európai szakmunkák is bejutottak. Az első magyarnyelvű méhészkönyveket e két forrásanyag és saját tapasztalataik alapján írták. 1645. év jelzetét viseli magán az első ismert magyar szakmunka, az un. Nagyváradi méhészkönyv, amelyet I. Rákóczi György erdélyi fejedelem fő méhészmestere, Horhi Miklós állított össze Nagyváradon. E méhészkönyvnek egyetlen nyomtatott példánya sem maradt ránk, csupán kéziratos variánsainak némileg változó darabjai az ország számos tájáról.

1 A Horhi-féle méhészkönyv tokaji változatát magam is publikáltam ezen periodika egy korábbi kötetében.

2 A magyar kéziratos méhészeti irodalom más forrásokból származó darabjait is jól feldolgozta már a néprajztudomány.

3 Legutóbb, 1988-ban Vannay Istvánnak 1779-ben írott, de kéziratban maradt kiváló méhészkönyvét adta közre H. Bathó Edit.

4 Magyarországon-nyomtatásban legelőször -John Gedde angol szerző The English Apiary c. méhészkönyvének fordítása jelent meg Egerben. A munkát német kiadásból és nyelvből Szattmáry Király György fordította, illetőleg magyarította, s - úgy tűnik hogy magyar méhészeti tapasztalatokkal is gyarapította: „Angliai méhes kert mely a' Méhekkel való bánásnak mesterségét és titkait szemünk elejébe terjeszti, Azokat melylyeket a' régi, és új írók e' dologrúl írtak, meg-jobbítva, rövit summába foglalja, és a' Méhkasok elkészítésének egy új, és igen hasznos módjával együtt, a' méhes-Gazdáknak eddig fel talált minden módoknál hasznosabb, kevesebb kölcségű, és fáradságu rendet nyújt, melyet Ki-adott Angliai nyelven Gedde János."

5 A könyv húsz év alatt három kiadásban jelent meg. Az első, már magyar szerzőtől megjelent könyv nem sokat váratott magára, három évvel később, tehát 1762-ben Kolozsvárott jelent meg.

6 A szerző neve (Pálfi Lőrinc) nem szerepel csupán az, hogy „Szent Ferenc Minorita Conventualis Szerzetiben lévő Pap." Figyelemre méltó részlet a címoldal gazdag információiból: „sok írásokbúi, 's hasznos experientiákbúl ki-tanúlt, és egybe szedett . . .". A könyv tartalma, belső rendje és tematikája lényegében megegyezik az előzővel, ennek illusztrálására közlöm itt a munka tíz nagy fejezetcsoportjának címét, a könyv végén lévő „Mutatótábla" (tartalomjegyzék) ennél sokkal részletesebb, összesen hét oldal: /. Rész. A ' Méhekről - Pag 5. II. Rész. Az Anya méhről - Pag 9. III. Rész. Az Heréről-Pag 16. TV. Rész. A' méh kertről - Pag 20. V. Rész. A' Tavaszi ki-rakásrúl és ki-bocsájtásrúl - Pag 22. VI. Rész. Az Méhekkel való mindenféle bánásnak módgyáról - Pag 28. VII. Rész. A' Méh kosárokrúl- Pag 45.