A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dobrossy István: Gondolatok a miskolci gépgyártás tárgyi és dokumentációs emlékeinek feldolgozásáról (A Szilágyi és Diskant gépgyár története)

takon végezte, de tanulmányait a refor­mátus teológián a szabadságharc kitö­rése miatt nem tudta befejezni. Önkén­tesként vett részt a szabadságharc ese­ményeiben. A világosi fegyverletétel után a zempléni Damakon talált búvó­helyre, ahol a kiegyezésig tanított. Itt kötött házasságot Demeter Ottíliá­val, s ennek a házasságnak elsőszülött gyermeke lett 1857-ben a későbbi gyár­alapító, Szilágyi Miklós. Iskolai alapta­nulmányait Sárospatakon kezdte, majd az anyai kapcsolatok révén 1869-1875 között Kézsmárkon végezte el a 6 gimná­ziumot. Érdekes törésnek, a visszaemlé­kező szerint a kellő anyagiak hiányának tekinthető, hogy a fiú útja innen egyene­sen Miskolcra vezetett. 1876-1885 kö­zött itt sajátította el a kovács- és gépla­katos szakmát (a lakatosműhely az ak­kori Urak utcán, a mai Petőfi utcán volt). Felszabadulás után Miskolcról Bu­dára vezetett az útja, ahol a Ganz gyár alkalmazottja lett. Itt ismerkedett meg Mechwart Andrással, valamint Bánki Donáttal. Néhány év alatt a miskolci se­gédmunkásból a Ganz turbinák egyik (önálló) külföldi szerelője lett. Elsősorban Olaszországban dolgozott, ahol nagysikere volt a Ganz turbináknak. Később Németország, s természetesen mindkét nyelv tökéle­tes elsajátítása következett. Szilágyi Miklós 1886-1896 között dolgozott a Ganz gyár­ban, de kapcsolataik mindvégig megmaradtak. Ez egyik fontos tényezője volt a miskolci 2. kép. Lorenz mérnök a kép készítője, a másik aláíró: Hinsenkampf igazgató 3. kép. A Szilágyi és Diskant gépgyár cégjelzéses levélpapírja az 1940-es évek elejéről

Next

/
Oldalképek
Tartalom