A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Tóth Péter: Borsod vármegye tervezete a cigányok szabályozására 1784-ből

1760. február 8-án a Helytartótanács a cigányoknak a falvak határában tákolt kunyhóinak a lerontására utasítja a vármegyéket, elsősorban azért, mert a szökött katonák ott szokták meghúzni magukat;

9

1761. december 16-án kelt rendeletében Mária Terézia eltörli a „cigány" népnév használatát, továbbá pontos utasításokat ad az 1758. évi rendelkezés végrehajtására;

1

" 1762. február 15-én kelt körlevelében a Helytartótanács engedélyezi a hadra fogható cigányok besorozását és utasítja a vármegyéket, hogy vegyék ezt figyelembe az újoncállítás során;" 1763. február 28-án a Helytartótanács elrendeli, hogy „ez a korábban cigánynak nevezett nép öltözködésében is alkalmazza magát a helységek többi lakosához".

12 Ezekből az elemekből áll tehát össze Mária Terézia 1767. december 10-én kiadott rendelete,

13 amelyet joggal tarthatunk e tárgyban alaprendeletnek. Lényege a következő: 1. a cigányokat letelepedésre kell bírni, kunyhóikat és sátraikat le kell rombolni; 2. ruházatukat a környezetük öltözködéséhez kell alkalmazni, a gyerekek nem járhatnak meztelenül, a nők nem burkolhatják magukat egy szál vászonba; 3. a mesteremberek tartoznak a cigánygyerekeket a céhekbe felvenni, a vajdai hivatalt pedig el kell törölni; 4. minden cigánynak tilos lovat tartani és lovakkal kereskedni. - Ez a rendelet utasítja továbbá legelőször a törvényhatóságokat a cigányok összeírására. Érvényét pedig két jelentősebb kiegészítéssel - amelyek közül az egyik a cigánygyermekeknek a parasztoknál való elhelyezését és iskoláztatását rendelte el, illetve a cigány nyelv használatát tiltotta meg, a másik pedig előírta, hogy csak azok a cigányok házasodhatnak össze, akik igazolni tudják: paraszti vagy kézműves foglalkozásukból élnek

14 - egészen Mária Terézia uralkodásának a végéig megtartotta. Az eddig elmondottakból is látható, hogy a központi kormányzat a rendeletek meghozatala előtt nemigen kérte ki a leginkább érintettek: a törvényhatóságok véleményét, s tőlük nem is várt el mást, mint a rendeletek pontos végrehajtását. Ezért is jelent minőségileg újat a cigányügy rendezésében - és jelenti egyben a szabályozási folyamat harmadik szakaszának a kezdetét - II. József trónra lépése. A király ugyanis a Helytartótanács útján 1782. október 21-én kiadott rendeletében

15 arra kérte fel a vármegyéket, hogy közöljék álláspontjukat és dolgozzanak ki tervezetet ebben a tárgyban. A továbbiakban azt vesszük szemügyre, hogy hogyan tett eleget ennek az utasításnak egy törvényhatóság: nevezetesen Borsod vármegye. A Helytartótanács leiratát a Miskolcon, 1782. december 10-én tartott közgyűlésén olvasta el a megye közönsége és végrehajtására rögtön meg is választott egy bizottságot, amelynek két tagja volt: bagaméri Nagy István és bábái Bay László esküdtek, akik az 1783. április 8-án tartott közgyűlésen terjesztették elő az általuk kimunkált tervezetet.

16 A tervezet lényege az alábbiakban foglalható össze: 1. minden cigánynak meg kell tiltani a szabad költözködést, továbbá valamennyiüknek állandó lakóhellyel kell rendelkezniük. A helységek közötti járás-kelés csak akkor engedtessék meg számukra, ha valamelyik földesúr szolgálatában vannak úton, a vásárokat azonban még az ilyenek se látogathassák. 2. A cigányokat cl kell tiltani a kéregetéstől, valamint a dohányzástól és a zenéléstől, továbbá attól is, hogy a tiszta vízen kívül bármi mást igyanak. 3. Egyetlen cigány se merészeljen meztelenül járni, de olyan ruhákban se járjanak, amelyeket nemesemberektől koldultak. 4. Meg kell tiltani nekik, hogy egy csoportban lakjanak, sőt azt is, hogy egymás között társalogjanak - például úgy, ahogy eddig gyakorolták: hogy tudniillik nagy tüzet raktak és azt körbeülve dohányoztak-, a falun kívül tákolt kunyhóikat pedig le kell rontani. A gyermekeiket szét kell osztani a parasztok között, hogy megtanulják a földműves mesterséget. A cigánylányok ne mehessenek férjhez addig, amíg meg nem tanultak sütni és főzni, de a legények se nősülhessenek meg, amíg nem tudnak szántani és kaszálni. Lovat egyáltalán ne, csak igavonó szarvasmarhát tarthassanak. 5. Eddigi életmódjuk megváltoztatása érdekében kézműves - ács, bognár, kerékgyártó