A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Siska József: Adatok Szerencs iskoláinak történetéhez

/. kép. Városi iskola XV. századi ábrázolása rán a monostor átmeneti pusztulásáról, újjáépítéséről, bővítéséről is vannak levéltári adatok, amelyek felsorolására a jegyzetekben kerítek sort.

8 Egy a lényeg: a Benedekrend egészen 1556-ig működött Szerencsen, amikor Bebek György apátot Némcthy Ferenc, Tokaj várának kapitánya fegyveres erőszakkal megfutamította, és a monostort Izabella királynénak lefoglalta, majd erődítménnyé építette ki. A várossal foglalkozó monográfiák mind a bencéseknek, mind pedig a plébániának tulajdonítanak egy-egy iskola működtetését: Zápolyai János 1526-ban a szerencsi apátot, aki azelőtt az iskolában tanítóként is dolgozott, csanádi püspökké kineveztette.

9 A szepesi káptalan levéltárából származó adat a plébániai iskola XVI. századi létezését bizonyítja. Pétcrváradi Balázs szepesi és jászói prépost megengedte, hogy Mohácsy Boldizsár nevű szerencsi polgár szolgálataiért a helyi plébánia és iskola közötti üres funduson házat emeljen magának.

1

" Az 1553-ban keltezett okmányban még azt is rögzítik, hogy Mohácsy Boldizsár házhelyétől keletre a plébános háza, nyugatra pedig az iskola található. Ennek az iskolának a helyét a mai református paplak és az épülő Népház közötti területen kell keresnünk. A XVI. század első harmadában három részre szakadt országban nemcsak gazdasági, politikai változások zajlottak, hanem a vallási életben is jelentős erjedés következett be. A reformáció térhódítására gondolok itt elsősorban. Az 1490-ben mezővárossá lett Szerencs a királyi Magyarország része maradt. A közeli Hegyalja borkincsének meg-