A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Rémiás Tibor: Abaúj, Gömör és Torna vármegye Zsigmond-kori nemesi társadalma az 1427. évi kamarahaszna-összeírás alapján

Egytelepüléses, betelepült nemes: Borsod vm.-ből: Szalonnai J. (11) IV. Egy jobbágyportás nemesek Ide soroltam azokat a kisbirtokosokat, akik csak egyetlen jobbágyporta tulajdonosai voltak. (Ebbe a kategóriába beletartozó „betelepült" nemesi családot nem találtam az összeírásokban.) Abaúj vm.-ben: Ambrusházi, Bölzsei, Cókházi, Csatóházi, Dezsőházi, Kinizsi, Lánci, Léhi, Szedleci Gömör vm.-ben: Perbesházi Torna vm.-ben: Becskeházi, Lenkei, Zempléni V. Egyházi birtokok Abaúj vm.-ben: A helyi egyházi rendek birtokolták: (nagybirtokok) 4 h.: Mislyei prépostság (1I7)

5

" 8 h.: Széplaki bencés apátság (104), jászói premontrei prépostság (231)

M Nem a helyi egyház tulajdonában volt: (középbirtokok) 1 h.: Egri püspökség (40) 3 h.: Szepesi káptalan (93)

52 (kisbirtokok) 1 h.: Gombaszögi pálosok (8)

53 Gömör vm.-ben: A helyi egyházi rend birtoka volt: (középbirtok) VI. Egyéb birtokosok A. vm. (nagybirtokos nemes) 8h.: Rác despota (260)

S4 G. vm. (középbirtok) 4h.: Királyné (52)

55 A. vm. (kisbirtok) 1 h.: Kassa városa (II)

56 RÉMIÁS TIBOR JEGYZETEK 1. Engel P.: Kamarahaszna-összeírások 1427-ből. Fontes Minores ad Históriám Hungáriáé Spcctantes. Új Történelmi Tár 2. Budapest 1989. 9. 2. Engel P.: i. m. (1989)3.; Bakács I.: A dicalis összeírások. A Történeti Statisztika Forrásai. Szerk.: Kovacsics J., Budapest 1957. 51. és Thallóczy L.: A kamara haszna (lucrumcamerae) története kapcsolatban a magyar adó- és pénzügy fejlődésevei, Budapest 1879.1. es II. fejezete. 3. Sebestyén Gy.: Rovás cs rovásírás. Ethnographia, Budapest 1903. 1-29., 81-125., 161-189., 273-287. és313340. 4. OL. Dl. 24.819. 5. OL. Dl. 35.801. 6. OL. Dl. 34.088. 7. Engel P.: t. m. (1989) 12. és lásd még Engel P.: Ung megye településviszonyai és népessége a Zsigmond-korban. Századok, Budapest 1985. (119. évf. 4. sz.) 941-1005. 8. így szerepel Thallóczy L.: Abaúj-vármegye közgazdasági viszonyai 1427-ben. Felolvasta T. L. a Felső-magyarországi Múzeumegylet 1879. április 14-ki közgyűlésén, h. n. 1879. 5-6. dolgozatában is. 9. Hóman B. és Szekfű Gy.: Magyar történet II. köt., Budapest 1936. 296. 10. Hóman B. ésSzekfű Gy.: i. m. (1936) II. köt. 270-271. 11. Helyi birtoknak tekintem azon világi és egyházi vagyont, ahol a birtokos nemes a három vármegye valamelyikének birtokát saját neveként is viselte. 12. „Betelepült" jelzővel látom cl azokat a nemeseket, ill. a tárgyalt három szomszédos, északi vármegye azon nemesi családjait és egyházi rendjeit, akik az éppen szóban forgó vármegyén belüli birtokaik egyikének nevét sem viselték. 13. Bakács I.:\. m. (1957)68. 14. A várak és városok birtokmegoszlásának kimutatásánál segítségemre volt Csánki D.: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, Budapest I. köt. 1890. 123-128., 197-202. és236-237. munkája. 15. Szükségesnek érzem a további kutatást, márcsak azért is, mert a felkutatott és nagyjából teljesnek mondható 1427. évi összeírásokból mentességet élvezve kimaradt néhány település. Többek között a királyi várósok és városi jogú települések (Kassa, Rozsnyó, Szikszó, Torna), a bányavárosok (Telkibánya), egyes kisnemesi 3 33