A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Rémiás Tibor: Abaúj, Gömör és Torna vármegye Zsigmond-kori nemesi társadalma az 1427. évi kamarahaszna-összeírás alapján

összevisszaságában lejegyzett abaúji,

4 gömöri

5 és tornai'

1 1427. évi conscriptio. Megjegyzem, ahogy Engel Pál az összeírásokat közreadó kötete bevezetőjében is utal rá, hogy a „járás fogalmával ezekben az összeírásokban találkozunk először a magyar történelemben." Véleménye szerint - kutatásai azt igazolják-, 1398 és 1427 között keletkezett a járásbeosztás.

7 Abaúj és Gömör vármegye négy-négy és Torna vármegye két járását - a későbbiek folyamán is létező gyakorlatnak megfelelően - a mindenkori hivatalban lévő szolgabírókról nevezték el. Abaúj vármegyében:* I. Péter. Belsei Sebestyén fia szolgabíró járása. II. Itt Semsey István a iudex nobilium. III. Csethey Péter szolgabíró reambulatioja. IV. Hegyaljai Baglyas Péter szolgabírói járása. Ahogy a fennmaradt összeírásokban valójában áll: Gömör vármegyében: I. Reambulato Jahannis de Basth iudicis nobilium. II. Reambulato Stephani de Waly iudicis nobilium. III. Reambulato Petri de Heren iudicis nobilium. IV. Reambulato Blasii Boni de Zenthkyral iudicis nobilium. Torna vármegyében: I. Reambulatio Barnabe de Nadasd iudicis nobilium. II. Reambulatio Johannis Ladislai de Therne iudicis nobilium. Az összeírásokból Abaúj vármegye 243 településének 5198 portáját, Gömör vármegyében 292 helységének 4893 „jobbágygazdaságát" és a kicsiny Torna vármegye 40 lakott területének 804 kapuval rendelkező „jobbágyháztartását" ismerhetjük meg úgy, hogy birtokosait is tudjuk. Az 1427. évi conscriptiones portarum 10 895 portájának 59,53%-át nagybirtokos családok és egyházi nagybirtokok tulajdonát képezték. A középbirtok a három határos vármegye portáinak 27,64%-ából, míg a nagyszámú kisnemesi birtok és az ún. egytelkes vagy pontosabban „egyportás" (hisz a 15. században már a porta és a jobbágyháztartás nem estek egybe) nemesek 12,27%-ából részesedtek. Mindez azért fontos, mert a vagyon mértékéül még a 15. század elején sem „a földesúr tulajdonában lévő föld területe, hanem a hatósága alá tartozó lakott helységek és azok népességének száma szolgált."

1

' Nagybirtok Abaúj, Gömör és Torna vármegye nagyvagyonú főnemesi családjainak zöme a régi nagy nemzetségek ivadékaiból került ki. így az Ákos-nembeli Cudar, Bebek és Csetneki, a Balog-nembeli Szécsi, Derencsényi, a Básztély-nembeli Rozgonyi, a Monoszlónembeli Pcrényi, a Rátót-nembeli Jolsvai és a Tomaj-nembeli Losonci család.

1(1 Jobbágyportáinak nagy száma miatt nagybirtokos családoknak tekintem még Abaúj vármegyében a Ruszkai és Gagyi, Gömör vármegyében a Putnoki és Serkei, Torna vármegyében pedig a Színi családot, hisz 1427-ben 100 jobbágyportától többel rendelkeztek. A 14 nemesi család mellett nagybirtokosi vagyonnal rendelkezett Abaúj vármegye három egyházi rendje: a mislyei prépostság, a széplaki bencés apátság és a jászói premontrei prépostság. Ide számítom a rác despota 8 abaúji helységének 260 portát magába foglalt birtokát is. Ezzel teljessé válik a „helyi"

11 világi és egyházi és a „betelepült"

12 világi nagybirtok három északi vármegyére kiterjedt részesedése. A nagybirtok tulajdonát képező 6486 porta 73,45%-a a helyi nagybirtokos családok (4764 porta) irányítása alá tartozott, míg a többi részét a betelepült világi nagybirtoko-