A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

SZLOVÁKIAI TÉKA - A szlovákiai magyar néprajz alkalmi kiadványairól (Viga Gyula)

mert vannak olyanok, amelyeket talán egyáltalán nem ismernek a néprajz hazai művelői. E rövid írás elsősorban figyelemkeltő kíván lenni. Valójában rendszertelenül megjelenő, alkalmi kiadványnak tekinthetjük a Néprajzi Közlések sorozatát is, hiszen 1974,1976,1979 után 1988-ban jelent meg a negyedik kötete, melyről a Szlovákiai Téka jelen számában részletesebben is írok. (Az első, két kötetről a HOM Közi. 17. számában adtam hírt.) A Csemadok Központi Bizottsága mellett működő Néprajzi Szakbizottságon kívül, - mely a Néprajzi Közlések kiadója -, alkalmanként néprajzi, vagy néprajzi publikációt is tartalmazó kiadvánnyal jelentkeznek a Csemadok különböző járási csoportjai is. A Csemadok Nyitra Járási Bizottsága Zoboralja címmel adott közre néprajzi közléseket, melynek rendelkezésemre álló, 1984. évi száma összesen 40(!) - nem tévedés, negyven - példányban látott napvilágot. Ebben máshonnan is ismert szerzők - Jókai Mária, Simek Viktor, Sándor János és Buday Endre - írnak a Zobor-vidék hagyományos építészetéről, mészégetéséről, viseletéről és a gyermekjátékokról. Néprajzi Értesítő címmel jelenteti meg periodikáját a Csemadok Losonc Járási Bizottsága, melynek 1983. II. száma 60 példányban készült. Az előzőhöz hasonlóan, ez is stcncilczett kiadvány, amely nem árusítható. A rendelkezésemre álló számban Böszörményiistván a járás falvait ismerteti röviden, majd ugyanő Reguly Antal Fülek környéki gyűjtéseit dolgozza fel, azt követően pedig Duray Éva a palóc szőttesekről, Básti Csilla a Medvesalja téli ünnepeiről, Kovács József Dobfenek szokásairól és hiedelmeiről ír, Somoskői Agnes és Vassányi Aurélné pedig gömöralmágyi népdalokat ad közre. Gömöri néprajz címmel a Csemadok Rimaszombati JB mellett működő Történelmi-Honismereti és Néprajzi Szakbizottsága jelenteti meg periodikáját, melynek pl. 1986. évi 2. számában Valkó Józsefné Serke község lakodalmi szokásait adja közre. Ez a szám 85 példányban jelent meg. Érsekújváron - a Csemadok helyi szervezete és a járási könyvtár kiadásában - látott napvilágot az Iródia című lap, melynek - Liszka József szerkesztésében - önálló néprajzi rovata is volt. A 250-300 példányban megjelenő füzetek jobbára szépirodalmat és irodalomkritikát közölnek, de az egyes számokban felbukkantak néprajzi írások is. Külön említést érdemel pl. a 8. szám (1985), melyben a kéméndi munkaközösség tagjai közül Liszka József, Káplóczky Bea, D. Kovács József, Fazekas Mónika és Lakatos Mónika adnak közre gyűjtéseikből. A 13. számban Babcsan Ágota az Ipoly mente női haj- és fejviseletéről ír, az ugyancsak 1986-ban napvilágot látott 14. kötetben pedig ifj. Helmeczy József közöl adatokat Kisgéres halállal kapcsolatos hiedelmeihez és temetkezési szokásaihoz. Az Iródia önálló néprajzi rovatát Liszka József a Néprajzi Füzet című, 1986-ban megjelent néprajzi-módszertani kiadvány bevezetőjében búcsúztatta. Ez utóbbit a Csemadok érsekújvári helyi szervezetének irodalmi köre gyűjtötte, s a Komáromi Dunamenti Múzeum és a Csemadok komáromi szervezete adta ki. E füzet írásai közül meg kell említeni a nagyon fiatalon elhunyt Szabó Ildikó munkáját a kéméndi kenyérsütésről, Angyal Béla leírását a kamocsai gyógyító asszony tudományáról. Végezetül két néprajzi kiállítás katalógusáról, vezetőjéről kell említést tennünk, amelyek ugyancsak figyelmet érdemelnek, s hasonlóan ritkán jutnak el hozzánk. Az egyik a már említett losonci Csemadok Palóc konyha című füzete, amely Füleken, a Kerületi Néprajzi Fesztivál alkalmából rendezett kiállítás vezetője volt 1986-ban. Ebben Böszörményi István a kemence és a tüzelőberendezések történetét tekinti át vázlatosan, Duray Éva pedig a konyhai eszközökről, a palóc táplálkozás néhány jellegzetességéről ír. Sajnálatos, hogy a szolid kivitelű füzet nem tette lehetővé méltó illusztrációs anyag közlését. A másik katalógus a Barsi Múzeum (Léva) Mohi község népi kultúráját bemutató