A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Spravodaj Múzea, VIII., IX. (Viga Gyula)

Az ugyancsak külön témacsoportként szereplő „Biográfiai jegyzetek" cikkeiben megemlékezés található az 1985-ben elhunyt Szergej Andrejevics Tokarevrő\, az 1986ban eltávozott Branimir BratanicxóX, valamint a szerkesztő, Ján Podolák 60. születésnapjáról. Az Ethnológia Slavica 18. kötetét könyvismertetések, bibliográfia és szerzői névjegyzék egészíti ki. FÜLÖP KATALIN SPRAVODAJ MÚZEA VIII., IX. (Múzeumi Híradó) Dunajska Streda, 1984. 86 p.; 1985. 96 p. A Csallóközi Múzeum Híradójának VIII. kötete 1984-ben, a múzeum fennállásának huszadik évfordulójára jelent meg. Természettudományi tanulmányai mellett, a kötet három írása számot tarthat a hazai néprajztudomány és muzeológia figyelmére is. Mag Gyula múzeumigazgató az intézmény két évtizedes történetét, tevékenységét veszi számba, visszatekintve a helyi múzeumalapítási törekvésekre is, amelyek-mint mindenütt - Dunaszerdahelyen is kísérői voltak e közgyűjtemény létrejöttének. Tudnunk kell, hogy a Csallóközi Múzeum eredetileg Somorján nyílt meg 1927-ben Khín Antal tudós tanárember áldozatos tevékenysége révén, ám a II. világháború alatt az anyag egy része megsemmisült, megmaradt része pedig alapját képezte a jogutód, a dunaszerdahelyi múzeum gyűjteményének. Az írás végigköveti azokat a fontosabb állomásokat, amelyek révén 1964-ben újra megnyílhatott a Csallóköz múzeuma, valamint a két évtizedes munka legfontosabb eredményeit a történeti, néprajzi és természettudományi muzeológiában, s utal a legfontosabb kiállításokra is. Az etnográfia művelői számára is tanulságos a kötet következő írása, Kovács László munkája: Adalékok a mezőgazdaság szocializációjának kezdeteihez a dunaszerdahelyi járásban. A szerző pozitív kicsengésű megállapításait és hangvételét aligha fogadhatjuk el egyértelműen, vitathatatlan azonban, hogy egy, a kelet-közép-európai szocializmusokra jellemző gazdasági folyamat, gazdasági-társadalmi jelenség csallóközi fejleményeit fogalmazza meg, ily módon rávilágít a tradicionális népi kultúra átalakulásának környezetére, okaira és következményeire is. A kötet legfontosabb néprajzi írása Marczell Béla munkája: Népi hagyomány, ünnepiszokásoka Csallóközben. A szerző a téli ünnepkör szokásainak leírását közli. Legnagyobb teret a karácsony gazdag szokás- és hiedelemanyaga, benne a betlehemezés ismertetése kap. Szól az aprószentek-napi korbácsolásról, amelyet a Csallóköz legtöbb településén a legényavatással kapcsoltak egybe, majd ismerteti a Szilveszter, ill. az újév, a vízkereszt szokásait, végül a Balázs- és Gergely-nap jellegzetes hagyományanyagát. A Múzeumi Híradó IX., 1985-ben megjelent kötetéből Marczell Béla két írását kell megemlítenünk - a többi munka régészeti, ill. természettudományi vonatkozású. Tavaszi, nyári, őszi ünnepek és szokások a néphagyományban címmel folytatja a jeles napi szokásanyag - előző kötetben a téli ünnepkörrel elkezdett - leírását. A farsang szokásaival kezdődik ez a munka, ami még természetesen a téli ünnepkör szerves része! Különös figyelmet érdemel a Felső-Csallóköz néhány falujából közölt dőrejárás, ami a dramatikus hagyományok jellegzetes megnyilvánulása: a lakodalmasok mellett medvetáncoltatók, különféle mesterségutánzók (hentes, drótos, borbély), tuskóhúzásés különféle alkalmi jelenetek alkotják. A farsang szokásanyagának részletező leírása után gazdag anyagot közöl a szerző a földműveléshez és az állattartáshoz kapcsolódó, tavaszi szokásos hiedelemanyagból. Hasonlóan adatgazdag a húsvét és a pünkösd szokásanyagának bemutatása. Külön figyelmet érdemel a Szent Iván-i tűzugrás, melynek szövegére már