A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

MUZEOLÓGIA - KÖZMŰVELŐDÉS - Nagy Károly: Huszonöt éves az ózdi Lajos Árpád Honismereti Kör

kenységét. A város lakossága tájékozódhatott ezen keresztül arról, hogy milyen eredményesen munkálkodik körünk tagsága a nagy múltú város és környéke múltjának kutatásán, feltárásán. Az utóbbi években nagymértékben megélénkült az érdeklődés történelmi hagyományaink, tapasztalataink, általában történelmi múltunk iránt. Az ismeretterjesztő történelmi, régészeti könyvek egyre keresettebbekké válnak. Népszerűek a rádió és televízió történeti műsorai. Felértékelődött a múlt hagyományait kutatók munkája. E jelenségek is indokolttá teszik, hogy most a jubileumi emlékülésen számba vegyük, milyen eredményeket értek el körünk alapító és új tagjai, a történelmi, néprajzi, régészeti, politika történeti és munkásmozgalmi kutatásaikkal, és milyen módon kell azokat továbbfejleszteni. Ezek a munkálatok a szocialista hazafiság és nemzetköziség egységének tudatát hivatottak erősíteni és fejleszteni. Végeredményben tehát a jövőben is olyan munkálatokat tervezünk, amely a régmúltból indul ki úgy, hogy a múltból előre, a jövőbe tekint, és a jelen feladatainak alkotó megoldását segíti elő. A visszatekintés természetesen csak vázlatos lehet, itt-ott csupán a felsorolásra szorítkozom, s teszem ezt két okból: egyrészt a 20 éves évfordulón már szóltam részletesebben a megtett útról - ugyanazokat nem szándékozom megismételni -, most főleg a 25 év összesítő adatait ismertetem, majd pedig az elmúlt öt év tevékenységéről szólok többet. Másrészt a rendelkezésemre álló idő nem teszi lehetővé a részletes ismertetést. A kör alakulásától kezdve nagy intenzitással gyűjtötte Ózd és környékének történelmi, néprajzi, ipartörténeti, munkásmozgalmi tárgyi emlékeit. Az első időszakot főleg a tárgyi gyűjtésre való koncentrálás jellemezte, mivel már akkor is késő volt ezek összegyűjtése. Ezzel párhuzamosan, de több időt igénylő szellemi gyűjtés is folyt. Igaz, ennek eredménye lényegesen később jelentkezett. Hisz az ilyen irányú kutató- és gyűjtőmunka - különösen a gyűjtés és feldolgozás időszakában természeténél fogva - nem látványos. Körünk létezésének - különösen a második felében - szaporodik meg a publikációs tevékenység, amelyet nagyban segített az Ózdi Honismereti pályázat évenkénti meghirdetése. (Erről még később részletesen szólok.) A város és a környékének lakossága az elmúlt 25 év alatt mégis gyakran tudomást szerezhetett és szerezhet ma is a kör eredményes működéséről, mert folyamatosan évről évre gondosan és nagy szakértelemmel megrendezett kiállításokon mutatta be a kör gyűjtő és rendszerező munkájának eredményeit. A következőkben az eltelt 25 év legkiemelkedőbb rendezvényeiről, kiállításairól és publikációs tevékenységéről szólok a már korábban említett módon és mélységben. Igen emlékezetes és maradandó nyomokat hagytak a látogatókban a következő kiállítások: 1964.: „Palóc néprajzi és népművészeti kiállítás" 1966. : „Magyarország vaskohászatának fejlődéstörténete" 1967. : „Technikatörténet" 1970.: „125 éves az ózdi gyár" (Ennek eredménye lett a Gyártörténeti Műzeum megalakulása.) 1972.: „700 éves Ózd" 1982. : „20 éves az Ózdi Honismereti Kör" (Ez a kiállítás a kör húszéves tevékenységét kívánta reprezentálni. Nyitott könyvként állt mindenki előtt, hogy rrffvel foglalkozik az Ózdi Honismereti Kör. Az érdeklődők egy része akkor szerzett tudomást a körről, mások akkor kaptak indítást ahhoz, hogy bekapcsolódjanak a honismereti mozgalomba, a kör munkájába.) 1983. : „Rejtett kincsek a levéltárban" című kiállítást a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárral közösen rendeztük. Itt meg kell említenem, hogy az Észak-Magyarország 1983. szeptember 30-i száma erről így ír: „Örömmel üdvözlendő, hogy a Borsod-