A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)
MUZEOLÓGIA - KÖZMŰVELŐDÉS - B. Hellebrandt Magdolna: Régészeti tanácskozás Miskolcon
MUZEOLÓGIA-KÖZMŰVELŐDÉS Régészeti tanácskozás Miskolcon 1989. október 4-5-én régészeti konferencia volt a Herman Ottó Múzeumban. Az első hasonló rendezvényt 1985-ben tartottuk, előadásaink rövid ismertetése meg is jelent a Herman Ottó Múzeum Közleményei 24 (1986) kötetében. A következő években Eger, Szécsény, majd Nyíregyháza adott otthont a találkozásnak. Ez évben Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár megyei régészekhez Hajdú-Bihar megye kutatói is csatlakoztak. Az első nap tartottuk a tanácskozást, melyet dr. Szabadfalvi József megyei múzeumigazgató nyitott meg. Az előadásokat vetítés kísérte, megbeszéltük ásatási eredményeinket és gondjainkat is. Az elhangzott előadások a következők voltak: Fodor László Dormánd-Hanyi pusztai ásatásáról beszélt. A Szent Anna-kápolnát tárta fel. Lényegében a XVIII. századi kápolnában őrződtek meg a középkori plébániatemplom maradványai. Valószínű az egykori Hányi temploma volt. Gyöngyösi Tamás Bodnár Katával közösen tárt fel Szécsényben egy gótikus templomot. Dankó Katalin Sárospatak középkori ispotályépületének feltárásáról számolt be. Az épület a városé, s van remény a helyreállításra is. Koós Judit Bogács-Pazsagpusztán végzett feltárást. Az egyrétegű Hatvani kultúrájú telep rendkívül gazdag kerámiaanyagot eredményezett. Az ásatás során előkerült egy 3x3,3 méteres gazdasági épület, megtalálták a mindennapi használati eszközöket a tüzikutyától a csonteszközökig, a díszített kemencemaradványokat is kibontották. Ringer Árpád Az őskőkorkutatás néhány aktuális kérdése Borsod-Abaúj-Zemplén megyében címmel tartott előadást. Lényegében az Északkelet-magyarországi geomorfológiai szintek régészeti adatai címmel készülő disszertációja néhány legfontosabb őskőkori régészeti vonatkozását emelte ki. Konkrétan, diák segítségével mutatta be a Bódva és a Sajó völgyében néhány éve kutatott új alsópaleolit leletanyag jellegzetes típusait, diaábrákon szemléltette ennek és más feldolgozandó paleolit kollekciónak modern pleisztocén kronológiai időrendjét. Németh Péter és Fodor László hozzászólásukban jelezték, hogy szívesen működnének együtt Ringer Árpáddal Szabolcs-Szatmár és Heves megye területén őskőkorkutatás témában. Hellebrandt Magdolna Kesznyéten-Szérűskert területén 1984—1989-ig tartó ásatásról számolt be. Ez idő alatt 89 sír helyét rögzítették, melyek nagyobbik része hamvasztásos, a többi csontvázas temetkezés. Korongolt és kézzel formált kerámia, vas lándzsahegyek, csákányok, bronz nyílhegyek, bronz karperecek, borostyán- és agyaggyöngyök, vas ékszerek kerültek elő, s rendkívül változatos temetkezési szokást figyeltek meg. Mindezek alapján a szkíta-kori temetőt az V. század végére keltezik. Lovász Emese a Nyékládháza-III. kavicsbánya területén végzett feltárásról beszélt. 1983-tól folyamatosan történik itt ásatás és leletmentés. AVK telep gödrei kerültek elő, nagy mennyiségű kerámiaanyaggal. Több temetkezést is feltártak. Egy szórthamvas sírban egyedülálló, minden bizonnyal népvándorlás kori övkészletre bukkan-