A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

70 ÉVE HUNYT EL LÉVAY JÓZSEF - Seresné Szegőfi Anna: Lévay és a vármegyeháza

Az eltelt 71 év alatt ezek a fák elgöbösödtek, elrevesedtek. s amikor ez év tavaszán az utolsó is kivágásra került, alig találtatott benne egy két méteres darab ép faanyag, ami arra hivatott, hogy tovább vigye fában is a költő emlékezetét. Erről az ép darabról az határoztatott. hogy pihenőpad készüljön belőle, amin a mai templomjárók, majd új fák árnyékában ülve, költőnkről is megemlékezzenek. Lévay Józsefet 1917. július 15-én egyházkerületi világi tanácsbírónak is megválasztották Miklós Ödön, Dokus Gyula, Szentimrey Gyula és Szalay László társaságában. Ez a tisztsége valójában hivatalos elismerése volt egyházhű életének, amit családi kapcsolatai is erősítettek. Lévay közeli rokonai között több lelkipásztort is találunk. Csernák Béla Nagyváradon püspökké választott egyházkerületi főjegyző, valamint Vadászy Pál felsőborsodi esperes, szentpéteri lelkipásztor, a költő nyugdíjas korának jó emlékezetű papja, legközelebbi rokonai voltak. így érthető, hogy jegyzőkönyvben is megörökítették a Vadászy Pálnak szóló részvétnyilvánítást 1918. július 19-én, két héttel a költő július 4-én bekövetkezett halála után. Az egykori bejegyzésből egy mondat is érzékelteti a helyi egyház hivatalosainak véleményét, amikor ezt írják: „Nemes alakja bár az enyészete, de neve, híre e hazában, míg magyar él, el nem enyészik soha, ki írói munkásságával oly nagy dicsőséget szerzett hőn szerető hazájának." Lévay József, felkészülvén halálára, szeretett egyházáról is megemlékezett végrendeletében: 2000 Koronát a szentpéteri egyházra. 500 Koronát pedig a ref. iskola részére hagyatékolt. Rokonának. Vadászy Pál lelkipásztornak, ill. mindenkori lelkész részére egy Wertheim szekrényt hagyományozott, ami reges rég eltűnt a parókiáról. Azt is kikötötte, hogy a 2000 Korona kamatából majd sírját gondozzák, amiért a gondnok 10 Koronát fizetett az egyházfiaknak. Végül ebben is változás lett, mert időközben megszűnt az egyházfiság intézménye. Parlagi kietlenség támadt a hajdan hírneves szentpéteri egyház ótemetőjében. míglen a nagyközség egyik szocialista brigádja felvállalva a Lévay-sír rendszeres gondozását. Lévay József halálának 70. évfordulója végüiis nagy alkalom arra, hogy társadalmunk konstruktív erői jobb közállapotok megteremtésének érdekében, a közös örökség gondozásában is egymásra találjanak. HORVÁTH BARNA Lévay és a vármegyeháza Egy közhivatalnok életútja izgalmas eseményekkel a legritkább esetben szolgál, különösen ha egy író-költő életéről van szó. Lévay József a kivételek közé tartozik. Közigazgatási pályája bővelkedik érdekességekben, munkáját izgalmassá tette a kor, amelyben élt és dolgozott. Jó tanító mesterei voltak: Szemére Bertalan mellett tanulta az írnokságot az utolsó reformországgyűléscn, Palóczy Lászlótól az ékes szónoklást a Miskolci Kaszinóban. A forradalom alatt a Közlöny című hivatalos lap munkatársa, követi a kormányt Debrecenbe is. Ilyen előzmények után érthető, hogy az 1860-ban összehívott alkotmányos megyegyűlés első aljegyzőjévé választja. Működése nem tartott sokáig; 1861. november 4-én a tisztviselői kar az országgyűlés feloszlatása miatti tiltakozásul lemondott. A rövid életű hivatal Lévay József számára nem munkanélküli hivatal volt. Mint aljegyző példás pontossággal szerkesztette és másoltatta a közgyűlési jegyzőkönyveket. Tankönyvbe