A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Mizser Lajos: A névelemhiány és társadalmi vonatkozásai

állt mögötte. -5. Moór Elemér a következőket írja: „Az kétségtelenül rejtélyes, hogy a kanász és kondás foglalkozásnevek - amelyekre a legrégibb adatok azonban csak a XVIII. századból (vö. SzófSz.) valók - családnevekben nem jelentkeznek."

5 A TESz. köznévként 1720-ból, tulajdonnévként 1788-ból idézi a kondás szót.'

1 A cserépfalusi matricula S-1739-ből már hozza vezetéknévként. A Borsod megyei Sályban már 1583ban előfordul: Benedictus Kondás.

7 Abban értünk egyet Moór Elemérrel, hogy ez a foglalkozásnév jóval később szilárdult vezetéknévvé, mint a többi, pásztorkodásra vonatkozó név. Ezt azzal magyarázzuk, hogy a disznópásztor a későbbiek folyamán foglalkozást változtathatott, azaz a pásztorok „ranglétráján" feljebb léphetett. Ez fordítva aligha történhetett meg, pl. egy gulyásból nemigen lehetett már kondás. 6. A gyermekeket apjuk - általában teljes - nevével jelölték (ritkábban a nagyszülő neve is előfordult). 7. Ha egy szolgáló „rangján felül" ment férjhez, akkor a teljes nevén kívül megkapta még a fentebb ismertetett kiegészítéseket is: N(eme)s Kos Pál Noszvaj Nótárius vette születésére nézve Kazintzról való de itten néhány esztendők alatt szolgálatban éltt Tot Katalin nevű hajadon Leányzót . . . (C-1791). Az efféle kiegészítések inkább az előkelőségek számára tartattak fenn: Kérészi István Leánya Borbála K. (ereszt) A(pa) M(é)lt(ó)s(á)g(o)s Gróf Eszterházy István (kereszt) A. (nya) M. (éltóságos) Gróffné Forgách Ludmilla Eo Nagyságai (B-1784). -8. A névkihagyás és a névhelyettesítés leginkább a halotti anyakönyvre jellemző, kevéssé a kereszteltekre, a házasultakra pedig alig. Ez utóbbiakra inkább a teljes név melletti részletezés a jellemző. -9. A névelemhiány az 1740-50-es években igen gyakori. A latin kifejezésekben sok a hungarizmus. -10. Valószínűnek tartjuk, hogy a névhelyettesítő körülírások a beszélt nyelvben is gyakran előfordultak, afféle kifejezésekre gondolunk, amelyeket ma is használunk, ha valakinek nem tudjuk a nevét (pl. szemüveges, magas férfi stb.), tehát amikor az illető ember egy vagy több külső tulajdonságával utalunk a személyre (pl. testi hiba, viselet, hajszín stb.). //. Ide tartoznak a közösségben egyetlen személyre vonatkozó megjelölések is, mint pl. a pap, a tiszteletes úr, a bíró stb. MIZSER LAJOS JEGYZETEK 1. Nyelvtudományi Értekezések 28. sz. (Bp., 1961) 100-1. 2. Urbaria et conseriptioncs 231. sz. (Magyar Országos Levéltár, Filmtár, 2521. sz. doboz) 3. Magvar Nyelvjárások (Debrecen) XVIII., 123. 4. Uo. 5. Magyar Nyelv LXV, 324. 6. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (főszerkesztő: Benkő Loránd, Bp., 1970/11, 546. 7. Magyar Országos Levéltár, Rcgesta decimarum Borsodiensis, Filmtár 9632. sz. doboz.