A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Bencsik János: Hagyományos szőlőbeli építmények a Tokaji-hegyen

Hagyományos szőlőbeli építmények a Tokaji-hegyen A kiváló minőségű szőlőtermő hegy oldalát hol vastagabb, hol vékonyabb lösztakaró fedi.

1 Néhol a lösz keveredik a felszínre bukkant erodált kőzettel. E talajadottságok nemcsak a növényzet - mindenekelőtt a kultúrflóra - jellegére voltak hatással, hanem az ember jelenlétét is befolyásolták. Egyebek mellett a szőlőtermesztés - -művelés -céljait szolgáló gazdasági építményt, a kunyhót, annak anyagát is ilyen tényezők határozták meg. A hétvégi házakkal egyre jobban benépesülő hegyoldalakon itt-ott még találhatnak olyan építményeket - szőlőbeli kunyhók -, melyek a lassan eltűnő tradicionális gazdálkodás és életmód emlékei. Különösen ott maradtak meg ezek a hagyományos építőanyagból, hagyományos technikával készült kunyhók, ahol felhagytak a szőlőműveléssel. E parlagosodott hegyoldalakon, völgyekben bukkantunk rá az alább bemutatott objektumokra, melyek bizony maguk is erősen pusztulnak.

2 /. A Messzelátó tetején áll az a kunyhó, amely ajtajával keletnek néz. 200x180 cm-es kunyhó a kisméretű építmények közé tartozik. Alkalmi menedékül és szerszámos kamrául szolgálhatott. Sarkain egy-egy oszlop áll, melyet a földbe kb. 40 cm-re leástak. Falát 20-30 cm-re levert karók, illetve a karók közé font paticsfal képezi. Csupán kívül tapasztották, de azt sem meszelték be. Belül tehát tapasztás nélküli patics képezi a körbefutó falat. Ajtaja egyszerű ácsolással készített deszkaajtó. Teteje enyhén ferde, alul deszkával lefedett, majd arra régi palával borított. Falmagassága a homlokfal esetében 200 cm, hátul pedig 160 cm. 2. A Szelestető oldalában találtunk erre a kunyhóra. Hossztengelye észak-déli, ajtaja keleti tájolású. Méretei (300x350 cm) már ideiglenes tartózkodásra is alkalmassá tették. Erre utal az is, hogy egyik sarkában tűzhely állott. A ferde hegyoldalban kisebb területet vízszintesre egyengettek, ide került a kunyhó. A sima földön mérték ki alapját és rakták fel a falakat, melynek anyaga a helyszínen talált, ún. feketekő. A nagy szakértelmet igénylő falrakáskor a feketekövet vizes lösszel fogatták össze. Ezzel tapasztották kívül-belül, majd pedig mésszel fehérre meszelték. Homlokzatán egyszerű deszkaajtó, mellette pedig kisméretű üvegablak. Az ajtófélfák és a küszöb, illetve a ferdén fektetett szarufák a hegyben található erdei termékek. Tetejét bádoglemezzel borították, az ereszen vízfogó csatorna fut végig, mellyel a vizet egy betonkádba vezették, hogy így biztosíthassák a permetezés vízszükségletét. Falmagasság a homlokfalon 250, hátul 120 cm. 3. A további 3 kunyhó a Szelestető magasabb völgyében található. Közülük az első 250x300 cm-es kisméretű építmény, ajtóval keletnek tájolva. Fala patics. Az épület sarkain egy-egy erősebb faoszlop áll, a köztes tért földbe vert karók közé font sövény (patics) tölti ki. Ezekhez a paticsfalakhoz a helyben talált vesszőt (bokrok gallyai, erdei fák ágai, továbbá szőlővenyige) használták fel. Kívül-belül löszből készült sárral tapasztották, azonban csak kívülről meszelték fehérre. Padlása nincs, nyeregteteje ácsolt szarufából (4 pár) áll, vasszögekkel erősítették össze a csatlakozásoknál. A tető két vértelkét sövénnyel zárták le, melyet kívül betapasztottak. A zárt padlás nélküli gerendázaton