A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Inántsyné Nagy Mária: Orosz halottas játékok a karácsonyi-újévi ünnepkörben

A játékban a főszerep a nőtlen férfiaké, de helyenként „halottnak öltözik nemcsak a fiatalság, de a nős férfiak is."

12 Egyetlen adat van arra (Kopanyevics, I. K. leírásában a Pszkovi kormányzóság területéről), hogy a játékokat lányok rendezték legények nélkül. „Ebben a játékban egy a vecserinkán résztvevők közül halottat alakít, és lefekszik a padra. A többiek jajveszékelnek az álhalott felett, meggyújtják a gyertyákat, és elsiratják a halottat az egyházi szertartás mintájára. Ezután a lányok kihúzzák a szobából, hogy eltemessék. Igyekeznek leejteni a padlóra, vagy a hóbuckára, és csak ezután kezdődik a nevetés."

13 A maszkolás módja a következő volt. A halott arcát valamilyen módon (pl. zabliszttel) fehérre mázolják, esetleg kendővel elfödték, vagy nyírfa kéregből maszkot készítettek. „Az arcot kendővel borítják, vagy fából kifaragott maszkot öltenek." „A férfi fehér inget, nadrágot, harisnyát és zsinóros bocskort vesz fel, derekát házi szőttes övvel fogja körül. Az arcát egy kendővel takarják le, vagy maszkot ölt magára, amely fából (nyírfakéregből) készül, félelmetes és csúnya."

14 Csicserov, V. I. a halottas játékok kapcsán jegyzi meg, hogy innen már csak egy lépés a népi dráma színészeinek ruhájáig. A maszkok egy konkrét színpadi játék szereplőivé váltak.

15 A halott törzsét néha 4-6 ember is alakította. Ezek közül egy szegte hátra a fejét, így formálva meg a halotti arcot. Volt eset, hogy azt, akinek a fejét kellett ábrázolni, sorsolással választották ki.

16 Néha nemcsak egy halott volt. „A kunyhóban a poszigyelkára a halottak egész serege nyomul be, kezükben tömött, feszes fonadékot tartottak, csapkodtak vele."

17 A játékok általában a szobában játszódnak le, felvonulós jellegű játékkal, mint amilyen a tavaszi-nyár eleji temetési játékok voltak, nem találkoztam. Különbségben a bábutól az élő ember által megformált halotti figura egyáltalán nem visel nevet, ez a jellemző, néha igen hétköznapi orosz neveken szólítják: Iván, Makar.

18 Az ilyen típusú halottas játék idejére vonatkozólag az oroszoknál a karácsony-újévi időpontban való előfordulást kell tekintenünk általánosnak. A halott figurájának bekerülése az ünnepkörbe nem véletlen. Az ősökre való emlékezés a szvjatki idején nagyon sok szokásban jelen van. Zelenyin, D. K. idéz egy 1852-ből származó kéziratot, melyben arról van szó, hogy „dec. 24-én az udvaron tüzet gyújtanak, gondolván, hogy a meghalt ősök visszatérnek melegedni, és hogy ettől a tűztől a búza erősebben nő".

19 Makszimov, Sz. V. szerint is a meghalt szülőkről való megemlékezés a karácsony-újévi ünnepkörben igen sokféle formában és igen sok helyen ismert. A Tambovi és az Orlovi kormányzóságban karácsony első napján egy szekér szalmát gyújtanak meg azzal a meggyőződéssel, hogy a holtak ebben az időben visszatérnek sírjaikból és jönnek melegedni.

20 Néha a reálisan, ténylegesen meghalt ember bekerül az alakoskodásba is. Csicserov, V. I. hoz adatot arra vonatkozólag: „Régen a szvjatki idején az ünnepkörben a fiatalok halottat játszottak, és ami annál is több, néha kiemelték a koporsóból a halottat, fogai közé mécsest tettek, s a sarokba állították, hogy világítson."

21 A karácsony-újévi halottas játékok funkciójának magyarázata a szakirodalomban igen különböző. Propp, V. J. a tavaszi-nyár eleji szertartások egész ciklusával hozza összefüggésbe. Nézetei szerint a temetések olyan fiktív formája, ahol az ember temetését ábrázolták, későbbi eredetű lehet, és a tavaszi ciklusból került át újévre.

22 Avgyejev, A. D. a szvjetki idejének halottas játékait az ősök kultuszával hozza kapcsolatba, melyet Propp, V. J. teljesen elutasít.

23 Csicserov, V. I. szerint a halál témája a népi kalendáriumban a természet téli elhalását és a nap kialvását tükrözi. A temetkezési témát az ember temetéssel kapcsolatos cselekedetei hívták életre, melyek a természet erőitől függtek. A halottak és a család őseinek az ember életében elfoglalt szerepéről szóló elképzelések konkretizálták és alkották a téma magvát. Az a hit, hogy a halott hatással van az élőkre ahhoz vezet, hogy igyekezzenek segítségét, védelmét biztosítani, különösen a fontosabb kalendáriumi időszakban.