A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

SZÁZ ÉVE SZÜLETETT MARJALAKI KISS LAJOS - Frisnyák Sándor: Marjalaki Kiss Lajos a tanár és a földrajzi tankönyvíró

/. kép. Marjalaki Kiss Lajos, 1962. (Frisnyák Sándor felv.) Nemzeti históriánk és a helytörténet azonban nem különült el, a tájhoz - a borsodi régióhoz - kapcsolódó ismeretek szervesen beépültek történelmi gondolkodásunkba. Történelemszemléletében már ekkor, a marxista-leninista történettudomány ideológiai alapjainak megismerése előtt, a népet, a termelő és az országot védelmező társadalmat állította a középpontba, történelemformáló erőként. S talán helytörténeti kutatásaiból következett, hogy a tantervi követelményeknél nagyobb terjedelemben foglalkozott a gazdasági élet idő- és térbeli változásaival. Igen érdekesen tudta megjeleníteni a falvak és városok életét, a társadalmi munkamegosztásban betöltött szerepét. Marjalaki Kiss Lajostól hallottam először, hogy a Széchenyi kezdeményezésére megindult és Vásárhelyi tervei alapján megvalósuló nagy folyószabályozás és ármentesítés a magyar nép olyan monumentális alkotása, amely felér egy második honfoglalással. Sajnos, történelem és földrajz-tankönyveink azóta sem foglalkoznak a 19. századi nagy vízimunkálatokkal valódi (társadalmi-gazdasági) jelentőségüknek megfelelő mélységben, a Marjalaki Kiss Lajos-féle értékelés szellemében. Amikor az 1940-es években a történelemtanításban inkább az események leírása volt jellemző, Marjalaki Kiss Lajos sohasem elégedett meg ezzel, hanem mindig törekedett az ok-okozati összefüggések, a kölcsönhatások feltárására is. Mesteri módon tudta feltárni (és folyamatos ismétléssel emlékezetünkbe rögzíteni) a magyar nép történelmének korszakait, a korszakok alapvető jellemvonásait, a fejlődés „csomópontjait"