A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

NEMES LAMPÉRTH JÓZSEF EMLÉKEZETE - Losonci Miklós: Nemes Lampérth József finom kubizmusa

3. kép. N. L. J. : Háttal álló női akt (Bertalan Vilmos felvétele) László siratása" a nemzet ravatala, Kohán György koporsója a lét iszonyata - Nemes Lampérth magatartása a tragédiában is őrzi vitalitását. A dolgok, jelenségek önereje tárulkozik fel a tárgyiasult festői világban - markáns szelídség. Nincs cifrázás, darócba öltözteti a formát, így lesz eszme. A figura a táj architektúrája, tiszta és áttekinthető konstrukció. A belső fénytörések kubizmusa a táj Kmettynél, az Ember Nemes Lampérth József művészetében, igazolják Uitz Bélával, Derkovits Gyulával egyetemben, hogy minden izmus csak akkor érvényes, ha festő és a mű hitelesíti. Sorsában és magatartásában Van Gogh utóda, Csontváry kortársa, Gruber Béla elődje, kolorizmusának értékeit Domanovszky Endre folytatta. Mindig valami rendkívüli dolog érdekli. A Szajna-hídban nem a víz hangulata, hanem az ember által létrehozott építmény szerkezete, - a „Ravatal"-ban, mely a sebesült ninivei nőstényoroszlán méltó folytatása, Hincz Gyula „Anci oltár"-ának kezdeményezése, Mantegna „Pieta"-jának rokon köre, - a hajdani élet emlékműve. Eszme a testben. Párizs, Rouen, Tours katedrálisai, az általa jegyzett Loire menti kastélyok nem maradtak fenn. Ami örökségünk lehet - így az 1914-ben festett Gáborvigh István-portré -, abban az erő finomságát, a dinamika rebbentségét üdvözölhetjük, a kubizált arc központozását. Ikerfestményei, az 1916-ban keltezett „Szemben álló és háttal álló akt". Ugyanúgy körüljárja e két műben az asszonyi formációt, mint Picasso „Az avignoni kisasszonyodban. Élettömbök e figurák, millió egészséges, delelőjére ért nő megdicsőülése a két kép,