A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Új Mindenes Gyűjtemény 6. (Zsúpos Zoltán)

földrajzi neveket. A körtvélyesi Szent Anna kápolnáról megállapítja, hogy a 15. század első felében emelt gótikus épület eredetileg a módosabb rozsnyói polgárságot szolgálta szőlőhegyi kápolnaként, s a 17. század végén, a 18. század elején vált búcsújáró hellyé. Az 1739-es felúj ításakor a kápolna külsőleg elvesztette eredeti gótikus jellegét, valószínűleg ekkor épült újjá - barokk stílusban - a szentély is. A szakirodalom és az egyháztörténet eddigi adatai szerint Hárskúton 1141-ben alapított cisztercita apátság létezett. 1983-ban a templom külső felúj ítása során kibontakozott a román stílusú, mészkőtufa kváderhomlokzatú hajdani apátsági templom, mely feltételezhetően Szent Benedek-rendi volt, s a 12. század második harmadában épült. A szerző vizsgálatai, következtetései jóval túlmutatnak a műemlékek helytörténeti jelentőségén, s kijelölik a kutatás jövőbeni útját. A céhek kialakulásának, felvirágzásának, a városok társadalmában, gazdaságában és kultúrájában betöltött szerepük tanulmányozása igen fontos feladat. A lévai (Levice) céhek történetét Sándor Károly kíséri végig a hiányos levéltári, de annál gazdagabb - a Barsi Múzeumban található-tárgyi emlékek segítségével. Miután megismerjük, milyenek voltak a városban a céhek keletkezésének és működésének történelmi feltételei, a források alapján 15 céh életébe enged bepillantást. Végigkíséri a céhek megszűnésének sajátos folyamatát, mellyel Léva történetének is egy virágzó korszaka zárult le. Ozsvald Árpád egy Nógrád megyei birtokos nemes, Bene Károly kéziratos könyvének néhány fejezetéből közöl részleteket. A 19. század első harmadában íródott gúnyos hangvételű antiklerikális emlékirat, népi színjátékkísérlet - mely a maga korában nem volt egyedülálló - a rövid előszón kívül 12 fejezetből áll. Kitűnik, hogy írója a felvilágosodás híveként harcolt a feudális kötöttségek, az embertelenség és az igazságtalanságok ellen. A Vály-völgye a jobbágyfelszabadítás előtti társadalmi életének alaposabb megismerését, az egyházi intézmények és a világi közösségek kapcsolatának vizsgálatát tűzte ki célul B. Kovács István. Elemzi az egyház szervezeti felépítését, funkcionálását, összefüggéseit a társadalom belső hierarchiájával, az egyházi fegyelmezés és a társadalmi értékrend viszonyát, valamint a templomot, mint a közösségi élet színhelyét. Elsődlegesen történeti forrásanyagra támaszkodott, de recensanyagot is felhasznált a döntően 1767-1848 közötti időszakra vonatkozó kutatásaiban. A tanulmány eredményesen hívja fel a figyelmet arra, hogy az egyház és a társadalom kapcsolatrendszerének kutatása fontos feladat. Angyal Béla Sután (Kolárovo) tanulmányozta a nádvágást és a nád felhasználásának jelentőségét. A tanácsi jegyzőkönyvek szerint a 19. század második feléig, a lecsapolások előtt az itt lakók életében, gazdaságában jelentős szerepet játszott a nád, melyből a környező mátyusföldi helységek lakóinak is jutott. A feljegyzések szerint elsősorban tetőfedésre és fűtésre használták, azonban századunk első évtizedeire a nádasok megszűnésével végeszakadt a nádvágásnak is. A még fellelhető tárgyak és az idősebb nemzedék emlékezetének segítségével a szerző rekonstruálta a nád kitermelésének és felhasználásának folyamatát. Igen fontos problémával foglalkozik Gyönyör József Adalékok Csehszlovákia népességének demográfiai fejlődéséhez című közleménye, mely egy készülő nagyobb monográfia egyes részleteit tartalmazza. A szerző az 1970. és az 1980. évi népszámlálás adatai alapján vonja le figyelemre méltó következtetéseit. Vizsgálja a népesség megoszlását nemek és nemzetiség, a korösszetételt nemzetiség szerint, a gazdaságilag aktív lakosság nemzetiségi megoszlását gazdasági ágazatok, valamint a népesség iskolai végzettségét nemzetiség szerint. A jelenségek objektív és szubjektív okainak vizsgálata azt mutatja, hogy a csehszlovákiai magyar nemzetiségnek következetesen ki kell használni az alkotmány által biztosított jogokat, ellenkező esetben tovább erősödik a jelenlegi szomorú folyamat.