A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Miroslava Ludvíková: Moravská lidová vysivka (P. Nagy Judit)

nevezetes, kivágásokat díszítő hímzés. Luhacovice környékén Zálesíban különösen változatosak a mértani mintájú hímzések, bár már a 19. század eleje óta nem készítenek ilyet. A keresztöltéses hímzés jellegzetessége, hogy nemcsak mértani mintázatú, hanem gyakran felhasznál állat- és növényi motívumokat is. Ez a hímzésfajta közvetlenül viszszavezethető reneszánsz előzményeire. Végül részletes elemzését adja a Podluzi környéki gyermekágy-függönyöknek és az Uherské Hradisté környékéről származó sálaknak. I \ A nyomtatott minták hímzésének hagyományai a 17. századba nyúlnak vissza. Föllelhető a 18. században is, fejlődése az egyedi formák kialakulása és helyhez kötődése felé mutat. Ezt követően eszköztára egzotikus növényi motívumokkal gazdagodik, melyek a falu mindennapi életéből hiányoznak. Számba veszi az alapvető elemeket és megszerkesztésük módjait, majd a Moravia északi és.déli részére jellemző sajátos technikai változatokat elemzi. Északon a legfontosabb a Moravian Wallachia területén hagyományos függönyhímzés, melyen évszámok és monogramok találhatók. Északabbra, a Vsetínská Becva folyó völgye felé haladva, a stílus fokozatosan változik. Északon egy sajátos minta vált általánossá: a kompozícióban díszes szalag fut a pólya közepén, mely Luzná környéki változata barokk jellegű. Wallachia északi részén a hímzések művészileg kiforrottabbak, még mindig a 19. század első felének szellemét idézik. Hazánk pólyái alapvető egységességük ellenére nagyobb változatosságot mutatnak. Hullámvonalakkal ékes díszítésük a leggazdagabb egész Moráviában. A kompozíció tökéletesen illeszkedik a funkcióhoz. A változatok ritmusát és a motívumok rugalmasságát szintén bemutatja. Nehezebb ezeket meghatározni és helyhez kötni NákloPfíkazy, Némcice, Prostéjov környékén és Pivín híres hímző központjában. Szól a zsinórozott és hálóbetétekkel díszített függönyökről is. A gyűjteményben nagyszámú kevésbé értékes hímzés is található, ezek később szériában készültek. A hímzés második virágzását a női felsőingek gallérján figyelhetjük meg. A Morávia déli részén készült gyermekágyi függönyhímzések egészen más jellegűek. Archaikusabbak és ugyanakkor további fejlődésre adnak lehetőséget. A hullámvonalakkal ékesített díszes öv felett gyönyörű virágkompozíció látható. A hímzést még egzotikusabbá teszik az állat- és növényi motívumok. A délkeleti területet és különösen Muténice-Hovorany környékét a fent említett technikák és a fonalszámolásos hímzésmód összefonódása teszi jellegzetessé. A Stráznice környékén használt minták még ma is a magyar nemesség hímzéseire emlékeztetnek. Kyjov környékéről nem rendelkezünk régi darabokkal, a 19. században viszont a kötények, női felsőingek és más népviseleti darabok tanúsága szerint gazdag fejlődésnek indult a hímzés. E fejlődés azonban nem a másutt megszokott utat járja be. A Haná területéről jól ismert állatmotívumok nem jelennek meg ezen a területen. Podluzi környékén mutatja a legváltozatosabb képet a hímzés. Az itteniek az egykor gyermekágyi függönyök hímzésén szerzett mesterségbeli tudásukat szabadabban alkalmazzák, mint a fent említett területek alkotói. Brno környékén a reneszánsz és barokk ízlés hatását, valamint a naiv ábrázolás fokozódó térhódítását tapasztaljuk. Azonban nem az itteni, hanem a Znojmo környéki, gyakran teljes életképeket ábrázoló hímzés vezet el a Morávia nyugati részén készített naiv hímzésekhez. Könnyen felfedezhető a kölcsönös hatás azok között, amelyek Moráviában, illetve a Cseh-moráviai Felföld nyugati részén hagyományosak. A 18. századi hímzést még ugyanaz a hatás formálja, amely Morávia déli részén másutt is megfigyelhető. A 19. században elterjednek az életképek Merin és Veiké Mezifící környékén. Ezek az úgynevezett menyegzői zászlókon teljesednek ki, 1830 és 1860 között. Tele környékén. Little Hana hímzései viszont változatosságuk ellenére is hagyományőrzőbbek.