A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Nádija Varchol: Narodni zagadki ukrájinciv Szhidnoji Szlováccsini (Mogyorósi Sándor)

találós kérdést a Nedzelszkij J. által szerkesztett, 1955-ben Eperjesen megjelent Z ust narodu c. munkában találjuk. 1957-ben jelent meg Kacsur M. Zagadky v ukrajins'komu seli Zbijne c. munkája, amelyben a szerző arra vállakozott, hogy bemutassa egy adott település találós kérdés kincsét. Ugyancsak említést érdemel az 1962-ben New Yorkban napvilágot látott gyűjtemény, melynek szerzője Kuszko A.. Varchol N. az utóbbi években a Kelet-Szlovákia ukrán etnikumú területén mintegy 400 találós kérdést gyűjtött; ezek a Szvidnyiki Múzeum Néprajzi Adattárában nyertek elhelyezést. A szerző a találós kérdések kialakulását elemezve vizsgálja ezek kapcsolatát a hiedelemvilággal, s azon álláspontra helyezkedik, mely szerint a találós kérdések keletkezése kapcsolatban áll a megnevezési tabuval, létrejöttük közvetlenül összefügg az allegorikus, körülíró beszéddel. A recens anyag vizsgálatából kiindulva kifejti, hogy a szláv folklórban a találós kérdések gyakran kapcsolódnak az antropomorf mitikus lényekhez. A találós kérdések hiedelmekkel való kapcsolatát bizonyítják többek között az év- és napszakokhoz kötődő mesélési tilalmak. A találós kérdések mesélési alkalmai a paraszti élet olyan jelentős eseményeihez kötődnek, mint amilyenek a fonó, a legényavatás, a lakodalom és a különböző naptári ünnepek rituáléja. A szerző rámutat arra, hogy a találós kérdések kapcsolatban állnak más folklór műfajokkal. Gyakran fordulnak elő népi dráma vagy népmese keretein belül, szorosan kötődnek a szólásmondásokhoz, néha előbukkannak egy-egy népdalban is. A munkájában szereplő közmondásokat Varchol N. 8 tematikus csoportba rendszerezte. 1. Ebben a csoportban a legősibbnek tartott, a természetiéi és a világegyetemmel kapcsolatos találós kérdések foglalnak helyet. Ezen találós kérdések metaforái az emberi kapcsolatrendszerre épülnek. A természeti jelenségek gyakran teriomorf képekben nyernek kifejeződést. Nyomon követhető bennük a lakosság olyan ősi foglalkozása, mint a pásztorkodás és a földművelés. Ugyancsak ebbe a csoportba sorolja a szerző az idő fogalmával kapcsolatos kérdéseket. A 2. csoport a növényekkel és az állatokkal kapcsolatos találós kérdéseket öleli fel. A szerző megfigyelése szerint az általa vizsgált etnikai területen elsősorban a háziállatokkal kapcsolatos találós kérdések gyűjthetők. Az emberi test részeivel, lelki alkatával, szociális viszonyaival kapcsolatos kérdéseket tartalmazza a 3. csoport. A Kelet-Szlovákia ukrán etnikumú területén a leggyakrabban fordulnak elő a nyelvre, fogakra, szemre vonatkozó, ritkábban az orra, és egyáltalán nem fordul elő a kezekre és lábra vonatkozó találós kérdés. A 4. csoport találós kérdéseinek tárgya az embert körülvevő környezet. Megfejtésként gyakran fordul elő a ház és ennek részei: a küszöb, az ablak, a tűz és a tűzhely, de sok találós kérdés vonatkozik az asztalra, a kanálra, a seprűre, a rostára is. Számos kérdés vonatkozik a munkaeszközökre, a népi táplálkozásra, viszont ritkán fordul elő a ruházatra, viseletre vonatkozó találós kérdés. Az 5. csoportba a kultúrával, zenével, szokásokkal és rítusokkal, vallássalés absztrakt fogalmakkal kapcsolatos kérdéseket sorolta a szerző. Ezek közül számos kérdés biblikus történetekben gyökerezik, szerzőik pedig feltehetően egyházi személyek voltak. A 6. csoportba tartoznak a tréfás találós kérdések. Ez a csoport közel áll az anekdota műfajához, azonban nem éri el azt a költői-művészi színvonalat, amelyet az allegorikus beszédre, metaforára épülő találós kérdések képviselnek. A 7. csoportba a feladvány jellegű találós kérdések tartoznak, melyek tárgya többnyire az elemi számtani műveletek elvégzése, a 8. csoportot pedig a novellisztikus elemeket tartalmazó, ún. mesés-találós kérdések alkotják. A találós kérdést mint műfajt elemezve a szerző a recens anyag kapcsán is rámutat a hármas tagolódás jelentőségére. Foglalkozik azzal, hogy milyen összefüggés van a kérdés és a megfejtés között, mely költői eszközök utalnak a megfejtésre; vizsgálat alá veszi