A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

MÚZEUMTÖRTÉNET-MUZEOLÓGIA - Fügedi Márta: Dr. Lukács Gáspár (1908-1986)

tudását, 1937-ben filozófiából doktorált. A második világháború alatt megtanult oroszul is, s a felszabadulás után e nyelvből is tanári oklevelet szerzett. Emellett azonban hosszú tanári pályája alatt latint, matematikát és fizikát is kiválóan tanított. 1939-ben, rövid ideig a gimnázium megbízott igazgatója, ezután, 1940 és 1958 között majd két évtizedig igazgatóhelyettese. Közben 1946-48 között a francia nyelv szakfelügyelője is. Tanári oktató-nevelő munkája mellett már fiatal korától számos más közérdekű feladatot is elvállalt és eredményesen végzett. Vezető tanára volt az iskolai önképző körnek. 1937-től a 60-as évekig vezette az iskola énekkarát. Bár zenei képzettsége nem volt, de műveltsége, zeneszeretete és lelkes pedagógiai tevékenysége eredményeként a gimnázium kórusa sok szép sikert ért el karvezetői irányítása alatt. A felszabadulás utáni években az ő kezdeményezésére alakult meg a pedagógus-szakszervezet a gimnáziumban. Majd szakszervezeti titkárként hosszú évekig képviselte kollégái érdekeit. E sokirányú tevékenység mellett ismeretterjesztő előadásokat tartott, irodalmi és nyelvészeti témájú tanulmányokat publikált. Széles körű műveltségét, nagy tudását a tanítási órák keretein túl is igyekezett tehát továbbadni, megosztani. Nyugdíjba vonulása után sem vonult vissza a közélettől, az aktív munkától. Tagja volt a Matyóföld szerkesztőbizottságának, s az úttörő jellegű helyi honismereti-irodalmi folyóiratban rendszeresen közzétette gondolatait. Tollát szülőföldje kultúrájának szeretete, a matyó népi kultúra elveszőfélben lévő értékeinek féltése irányította. írt a matyó népnyelv jellegzetességeiről, a beszédünkben elszaporodó „környezetszennyezésről". Örömmel tudósított a készülő mezőkövesdi városmonográfiáról, s a Matyó Múzeum 1975-ben elkészült új állandó kiállításáról is. Érvelt és harcolt a „hadas"-nak nevezett régi mezőkövesdi településmag megőrzéséért, a házak felújításáért, múzeumi hasznosításáért. Koncepciójában egész kis múzeumfalut vázolt fel. 1974-től nyugdíjasként elvállalta a Matyó Múzeum vezetését. Lelkesen részt vett az új múzeumi kiállítás előkészítésében, anyaggyűjtésében. Minden új szerzeménynek, szép tárgynak igaz szívvel tudott örülni. Megszerezte például a múzeumi gyűjtemény számára a mezőkövesdi mézeskalácsos mester hagyatékát. A múzeum látogatottsága dr. Lukács Gáspár vezetése alatt többszörösére emelkedett, s ő örömmel „szolgálta ki" a megnövekedett érdeklődést. Nemcsak magyarul, hanem németül, franciául és oroszul is szívesen kalauzolta a látogatókat a kiállításban. E lelkes és színvonalas ismeretterjesztő tevékenységének nagy szerepe volt abban, hogy a Matyó Múzeum jó hírnévre és kiemelkedő látogatottságra tett szert. Szívének figyelmeztető jelzései intették néhány év múlva lassabb munkatempóra, s 1981-ben átadta fiatal kollégájának a múzeumi stafétabotot. Tudására, nagy tapasztalatára, véleményére azonban továbbra is igényt tartott városa. Még részt vett annak a néprajzi dokumentumfilmnek az előkészítésében, amelyen a budapesti Néprajzi Múzeum munkatársai a Matyó Múzeummal közösen a mezőkövesdi népviselet változásait kívánták megörökíteni. Az elkészült film ünnepélyes mezőkövesdi bemutatásán azonban már nem találkozhattunk vele, aznap délelőtt - hirtelen rosszullét után - váratlanul véglegesen eltávozott közülünk. FÜGEDI MÁRTA DR. LUKÁCS GÁSPÁR HONISMERETI, NÉPRAJZI TÉMÁJÚ CIKKEI: Négy „történet". Matyóföld, 1965. 1. sz. 26-30. Készül Mezőkövesd város monográfiája. Matyóföld, 1973. 117-119. A matyó tájnyelv. Matyóföld, 1973. 88-97.