A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

MÚZEUMTÖRTÉNET-MUZEOLÓGIA - S. Koós Judit: Adalékok a bronzkor kutatástörténetéhez (Leszih Andor kassai tanulmányútja 1902-ben)

Hampel is említést tesz az 1885-ben napvilágra került őskori urnatemetőről, ahol az edényeket fészekbe rakták oly módon, hogy a nagyobbakat kisebbek vették körül. Az urnákban csontok voltak, melléklet mindössze egy bronztű. 24 edényt a kassai püspökség palotájában őriznek.

24 Kemenczei a Kyjatice kultúra lelőhelyeinek felsorolása és értékelése kapcsán Borsodharsány nevét is idetartozóként ismerteti.

25 A kultúra kialakulását a Hallstatt A-periódus elejére teszi, kifejlődését pedig a Hallstatt A-B periódusok idején követhetjük nyomon

26 - ebből következően és újból óvatos feltételezéssel a Leszih által említett tárgyakat a kora vaskorra helyezhetjük.

27 Ezzel le is zárhatnánk a jelentés közreadását, azonban néhány gondolat erejéig maradjunk még annak írójánál. Úgy véljük, hogy alapos és igen fontos munkát végzett, a Kassán látottak és tapasztaltak nem voltak minden haszon nélkül. A látogatást követő évek, évtizedek a lelkes amatőrből a muzeológia szinte minden ágával foglalkozó tudós múzeumigazgatót neveltek, akinek hírnevét ez az ifjúkori, néhol még tapasztalatlanságát tükröző levél semmiképpen sem csökkentheti. Már 1906-ban megfogalmazza azt, amelyet a ma múzeumaira is változtatás nélkül átalános érvényűnek mondhatunk: „Ha a művelt nagyközönség az eddig tapasztalt buzgalommal és érdeklődéssel fog viseltetni múzeumunk iránt, ha pártfogóink anyagi segedelmét továbbra is megnyerjük . . . akkor nyugodtan és bátran tekinthetünk a jövőbe."

28 S. KOÓS JUDIT JEGYZETEK 1. Leszih Andor munkásságának értékelését, ismertetését több cikkben is olvashatjuk. A teljesség igénye nélkül: Banner János: Adatok a régi Borsod megyei régészeti kutatások történetéhez. HOM Évk. I. 1957. 7-13.; Komáromi József: Múzeumunk 60 éves. HOMÉvk. III. 1963. 195-205.; Huszár Lajos: Leszih Andor (1880-1963). HOM Évk. IV. 1964. 207-218.; Lajos Árpád: Leszih Andor (1880-1963). HOM Közi. 7. 1966. 69-71.; Szabadfalvi József: 75 éves a Herman Ottó Múzeum. HOM Közi. 13. 1974. 1-3. 2. Lajos i. m. 69. 3. Huszár i. m. 207. 4. Huszár i. m. 208. 5. Huszár i. m. 207. 6. A jelentést a Herman Ottó Múzeum történeti adattára őrzi, ltsz.: 75.625.87. 7. Távol álljon e sorok írójától az a vád, hogy Leszih e mondata váltotta volna ki belőle a „kényszert", ezt a jelentést ismertetendő. (Nem hisszük, hogy éppen ez igazolná a régészetnek a tudományágak között elfoglalt jelentős helyét.) Ez a levél tudománytörténeti szempontból jelentős, s ezt remélhetőleg senki sem kívánja elvitatni. 8. Rengeteg cikke, ismertetése megjelent, ezek bibliográfiáját ld. Huszár i. m. 9. Bubics Zsigmond kassai püspökről van szó. 10. A kiállítások anyagának ismertetését a jelentésből, mai helyesírással vettük át. 11. Ez a fajta rendszerezés az ún. „szekrénykataszter" elődje lehetett, mellyel a muzeológia mai gyakorlatában még találkozhatunk néhol. Akkoriban ez mindenképpen egy korszerű módszer volt. 12. Megjelent a Miskolci Naplóban 1903. III. évf. 142. számában 13. Hampel József: A bronzkor Magyarhonban I—III. Bp. 1892. 14. Mihalik József múzeumigazgató nagysága abban is áll, hogy kidolgozott egy olyan használható rendszert, mely mindezeket a hibákat elkerüli. Egyébként Lukács József: A százéves Kassai múzeumról c. ismertetőjében (HOM Közi. 11. 1972. 118-125) a következőket írta: „Elmondhatjuk róla, hogy ő volt az első muzeológus", aki az egész anyagot feldolgozta, muzeológiailag meghatározta, leltározta, munkájának eredményét nyomtatásban is kiadta . . . Mihalik vezetése alatt a Kassai Múzeum országosan és nemzetközileg elismert nevet harcolt ki magának." Lukács i. m. 121.