A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Szikora András: Monoki kőművesek

Monoki kőművesek A monoki kőművesek nemcsak a szülőfalujukban, hanem a szomszédos települése­ken, a távolabbi Sajó-völgyi községekben, sőt még Brioni szigetén is megmutatták tudásukat. Működésük kezdeti időpontját, fejlődésének szakaszait pontosan nem ismerjük. Ma még azt sem tudjuk, hogy a mesterséget kiktől és mikor sajátították el. Monok község területén sok kőből épült objektum van, amelyet kőművesek hoztak létre, és építési módozatuk számos sajátosságot mutat. Található közöttük néprajzi, ha­dászati és művészettörténeti jelentőségű építmény is. Ezeket az épületeket monoki kőművesek építették, mikor olasz, mikor szepességi szakemberek, mesterek irányítá­sával, később pedig már önállóan. Közülük legjelentősebbek: Monoky-várkastély (Kis­kastély), Andrássy-kastély (Nagykastély), Hodinka- (Hosinger) kastély, Számtartóház (ma napközi otthon), Erdészház, Kossuth-ház, a régi „oskola" az „Ujoskola" majd a 4 tantermes iskola. Az előbbi ma bölcsőde, az utóbbi óvoda, a régi óvoda (ma kultúr­ház), a Római katolikus templom, a Református templom, az Evangélikus imaház, a Kál­vária nagykápolna a 14 imasátorral, amelyek mind kőből épültek. Meg kell említeni a község közigazgatási területén lévő majorságokat, így a Nagymajori a hatalmas magtár­/. kép. Múlt századi lakóház (a képek a szerző felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom