A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Balázs Géza: Az ároktői szőlőbirtokosság alapítólevele

Az ároktői szőlőbirtokosság alapítólevele a népi, helyi önkormányzat és jogszokás érdekes dokumentuma. Szelleméhez azonban különösen az elmúlt években kevésbé ragaszkodtak. Az alapítólevél a szőlőbíróság legfontosabb kötelmei között tartotta számon az évenkénti kétszeri gyepükerülésX, melynek során meg kellett vizsgálni a kerítést, a garágyát, a deszkakaput. Ma már nincs meg a deszkakapu (a felszabadulás után nem újították fel), elhanyagolják a kerítést, a gazdák nem tisztítják rendesen a szőlőbirtokot két részre osztó pásztorjárást, amelyről a kerülő észrevétlenül szemmel tarthatta a szőlőbirtokot. Bár a szőlőbíróság még most is hivatalosan meghirdeti a szüret időpontját, ehhez általában már nem ragaszkodnak a tulajdonosok. Mindenki akkor szüretel, amikor akar. A közös szüretnek két oka is volt. Az egyik az, hogy megelőzzék a lopást, más szőlőjének megdézsmálását. A másik pedig a közös ünnepi, munkaalkalom. Az ároktői szőlőben a felszabadulás előtt még muzsikust fogadtak a közös szüretre. Manapság a szüret csöndes, hétköznapi munkaalkalom. A szőlőbirtokosság régebben nagyobb hatalommal rendelkezett: ítélkezhetett és elvehette a birtokosától az elhanyagolt szőlőt. Ma már nincs ilyen jogköre. Érdekesség, hogy 1924-ben - az egyik birtokkönyv tanúsága szerint megtárgyalták a kerülő fegyvertartásának szükségességét. Ma a kerülőnek - 1985-ben Aranyosi Gyuláé volt e tisztség - fokosa van. Az ároktői szőlő egyes parcellái elhanyagoltak, „erdő formájúak", amely különösen a szomszédos tulajdonosoknak okoz nagy gondot. Ha a vezetőség formális is, a kerülőre továbbra is fontos feladat hárul. A szőlőbirtokosság közösen fogadja őt, szolgálataiért soronként 12 forintot kap. Munkája akad bőven, mert a szőlőt ma is rendszeresen dézsmálják. Szinte minden gazda panaszkodik a lopásra. Kisebb kárigényüket bizonyára nem téríttetik meg az ügyeletes kerülővel. Sok idegen vásárol magának szőlőt az Irigyliben, hiszen a sorok ára 500-1000 forint között van, s 15 ezer forint körüli összegért már gunyhót is lehet venni. Ki tudja, hogy a szőlőbirtokosság intézményét a formalitások, szokások és emlékek még meddig tudják fenntartani a mai változó falusi világban? Dokumentumainak összegyűjtése ezért is nem mulasztható feladat. Az ároktői szőlőbirtokosság alapítólevele Szövegközlés

12 „1861.ik évi Mártius hó 24.ik napján Ároktő község határában az úgy nevezett Kéntelen domb az illető tulajdonosok közös beleegyezésök folytán szöllös kertnek felfogatván; hogy ezen szöllös kertre nézve az egyhangúlag óhajtott rend és vagyon biztosítás minden lehető kihágások >s kártételek ellen megszeghetlen (megszeghetetlen) törvények által legyen oltalmazva, a- tulajdonosok közös belenyugovások s közös akaratok következtében, következő rendszabályok, illetőleg törvények alkotása határoztatott. I.ső Szabály Szöllö bírák és tanácsosok választása. 1. ) A' szöllö tulajdonosok által minden elöljárósági befolyás, vagy kinevezés nélkül választassék két szöllö bíró, egyik az al- másik a' felvégesi szöllö tulajdonosok közzűl, kik mind ketten egyenlő, hivatalos hatalommal ruháztatván fel szöllöbirói hivatalokhoz híven, szorgalmatosan és lelkiismeretesen leendő folytatására az elöljáróság előtt ünnepélyesen letett formás és törvényes esküvel köteleztessenek, 2. ) A- két szöllö bíró mellé még két tanácstag választandó, kik mint a'szöllöbírák, hasonlóan letett eskü mellett hivataloskodnak, 's mindenkor - de különösen a szöllöbírák által kijelölt napra és helyre megrendelt tanácskozásra megjelenni - ha csak megjelenésüket emberi erőt túlhaladó akadály nem gátolja - 1 pg. forint büntetés terhe alatt köteleztetnek. -