A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)

RÉGÉSZETI TANÁCSKOZÁS MISKOLCON - Dankó Katalin: A sárospataki vár 1985. évi kutatásáról

A sárospataki vár 1985. évi kutatásáról A sárospataki vár kutatása és azt követő helyreállítása több évtizede folyik. A vár, különösen a Vörös-torony reneszánsz faragványainak felgyorsult pusztulása sürgeti a rekonstrukció befejezését. Ebben az irányban hat a városrendezési program is, mely területrendezéseivel, szanálásaival megteremtette a városfalak kutatásának, majd helyreállításának a feltételeit. A vár állagromlása és a feladat fontossága miatt az OMF által kiemelt várprogramban szerepel és az ÁTB anyagi támogatásával biztosított a helyreállítása. A helyreállítást megelőző kutatás a Vörös-torony beállványozása kapcsán a belső várban megkezdődhetett, mely a vár építéstörténeti adatait gazdagíthatja, eddigi ismereteinket pontosíthatja. A kutatás másik területe a külső vár, városfalak, melyek eredményei a vár védelmi rendszerének hiteles bemutatását teszik lehetővé. Ebben az évben folytattuk a városfal kutatását, melynek előző negyedszázadig visszanyúló és már részben helyreállított szakaszai mutatják a védelmi rendszer nagyságát és fontosságát. A vártemplom K-i szentélyfala mögötti belső lőréses várfal, a DNy-i kazamatás várfal és a szakasz két végén a bástyák, a K-i városfal és a Vízi-kapu védelmére épített bástya, a D-i sánc alatti kazamata helyreállítása már befejeződött.

1 A tervezői változások: Détshy Mihály, majd H. Vladár Ágnes és Koppány Tibor, ismét Détshy Mihály és rövid ideig Erdei Ferenc - nem okoztak töréseket, egy koncepció határozta meg működésüket, a műemlékvédelem eszközeivel, történeti hitelességgel igyekeztek a vár fénykorának védelmi rendszerét minél teljesebben bemutatni.

2 A hitelesség a régészek feltárásai révén valósulhatott meg: Kovalovszky Júlia és Molnár Vera voltak elődeim a külső vár kutatásában. 1978 óta lehetőségünk nyílott a városfalkutatás folytatására, és ettől az időtől módszeresen végezzük a munkát. Először a K-i szakaszon nyílott lehetőségünk a Vízi-kapu előterében a bástya falainak és a védelmi rendszert képező árok és ellenfalainak feltárására - a várfalhoz ragasztott házak szanálása után. Majd az ÉK-i és ÉNy-i bástyánál végeztünk kutatást (1981-82-ben), 1983-ban a Ny-i várárok feltárását kezdtük meg. A Ny-i várfalszakasz Kuczik-gödörben levő szakaszát és a Perényi-kori bástya kibontását a következő évben végeztük el. Ekkor tisztáztuk a Perényi-kori védelmi rendszert, ennek teljes átépítését, a XVII. századi I. Rákóczi György kori bástyának alaprajzi elrendezését. A bástya az 1631—47 között épült Oroszlán-bástyával azonosítható.

3 A bástya topográfiai meghatározása nyújtott segítséget ebben az évben a Mátébástya feltárásához, mely a Kuczik-gödörtől D-re a várkert parkja alatt, a várárok betöltése következtében, a föld alá került. Ez a bástya Rákóczi 1647-es utasításában szereplő Mezei Mátyás (másutt) Máté-bástya, mely az Oroszlán-bástyától 42 ölnyire feküdt. Ebben az évben feladatunknak tekintettük a Ny-i városfal (1-2. kép) park alatt húzódó szakaszának kibontását és a bástya alaprajzának, építési periódusainak tisztázását. A bástya első építési periódusa a Perényi-kori XVI. századi építkezés, melyet Angelini 1573-ban készített várostérképe rögzített. Ez a bástya ötszögü. A XVIII. szá-