A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Németh Gábor: Szikszót ábrázoló rézkarcok a XVII. századból

7. Istvánffy Miklós: Magyarország története. Fordította Vidovich György. 2. köt. Debrecen, 1868 597. A szik­szói vásárütéseket, csatákat legújabban ismerteti: Csorba Cs.: Várak a Hegyalján i. m. 82. s. k. 8. Sárospataki magyar Krónika. Közreadja Toldy Ferenc. Magyar Történelmi Tár 1857. 151-52. ; Takáts Sán­dor: Régi magyar kapitányok és generálisok. Budapest, é. n. (2. bőv. kiad.) 206-207, 346-347. ; Takáts Sán­dor: A vásárütés. Rajzok a török világból. 1. köt. Budapest, 1915. 367-369. 9. A budai basák magyar nyelvű levelezése 1553-1589. Takáts Sándor-Eckhart Ferenc-Szekfű Gyula szerk.: Budapest, 1915. 418, 421—422, 437-439.; Miskolc adójára: Borovszky Samu: Borsod vármegye története a legrégibb időktől a jelenkorig. I. köt. Budapest, 1909. 265. 10. Istvánffy M. i. m. 2. köt. 648, 651. 11. Sárospataki magyar krónika i. m. 52.; Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI-XVII. századi magyarországi tör­ténetírás történetéből (kézirat) Budapest, 1975. 250-251. ; Tardi György: Szikszói győzelem c. énekének leg­újabb kiadása: Balassi Bálint és a 16. század költői. Szerk., válogatta és a szöveget gondozta Varjas Béla. 2. köt. Budapest, 1979. 738-774. 12. Szikszó, ref. egyház irattára: „Az Szikszai Reformata Szent Ekklésiának Protocolluma ..." 18. sz. közepe­1825. 3-6. 13. Magyar és magyar vonatkozású röplapok, újságlapok, röpiratok az Országos Széchényi Könyvtárban 1480­1718. Összeállította: Hubay Ilona, Budapest, 1948. 67. (314, 314a, 315. sz.) 14. Takáts Sándor: Régi magyar kapitányok i. m. 222-223. 15. Cennerné Wilhelmb G. i. m. 140, 142-143.; Vngarische Chronica Darinnen ordentliche eigentliche vnd kürzte beschreibung des Ober vnnd Nider Ungarn ... Aus alten vnd newen Schrifften auch der erfahrung selbs zusammen gezogen vnnd beschrieben Durch Wilchelm Dillich. Gedruckt zu Cassel durch Wilhelm Wessel 1600. A mű adatai, főbb ismérvei: Fauser, Alois: Repertórium älterer Topographie Druckgraphik von 1486 bis 1750. Wiesbaden, 1978. Band 1. XLI. A Szikszóról megjelent rézkarcok legtöbbjének adatai: uo. Band 2. 773. 16. Cennerné Wilhelmb G. i. m. 140: a bevezetőben ismertetett műfaji határok között valósághúnek tartja a réz­karcokat. Csorba Cs.: 17. századi végváraink i. m. 135.: más gyűjteményekhez hasonlóan elveti hite­lességüket. 17. Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Történelmi Képcsarnok (a továbbiakban MTKcs) HI. 12-85. 12x8,8cm. Illusztrációként megjelent: Bitskey István: Hitviták tüzében, Budapest, 1978. 33. 18. „Az Szikszai Reformata Szent Ekklésiának Protocolluma" i. m. 697. Említi Miskovszky Viktor: Az 1875-dik év nyarán tett régészeti utazásom eredménye II. Abaújvármegyében. Archaeologiai Közlemények X/III. (1876) 72-73. A nagyméretű gótikus stílusú, XVI. század óta református templom főbb irodalma: Genthon István: Magyarország művészeti emlékei 2. köt. Budapest, 1961. 277-278. ; Joó Tibor: A szikszói református templom. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XV. Miskolc, 1976. 73-89. 19. „Az Szikszai Reformata Szent Ekklésiának Protocolluma" i. m. 4, 606-607. A ma is álló kapuk 1826-ban épültek: uo. A szikszói ev. ref. egyház jegyzőkönyve 1825-1855. 27. Genthon I. i. m, 277-278. azonosíthatat­lan adatok alapján 1585-re teszi a körfal építését. 20. Fekete Lajos: A gyöngyösi református egyházközség török iratai. Egyháztörténet 1 (1943) 418,420,424-425. Templomok erődítésére pl. Csorba Cs.: Várak a Hegyalján i. m. 57, Sárospataki magyar krónika i. m. 52. stb. 21. Sárospatak, Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei Levéltára, Szikszói iratok, 1640.: „Curiam nobilitatem, in Oppido Szikszó . . . Templi ibidem erecti sitam et habitam, sepimentisque, vulgo Palánk dictus". A sáncokat említi: Abaúj-Torna vármegye és Kassa. Szerk.: Sziklay János, Borovszky Samu, Budapest, 1896. 352. 22. Hadtörténelmi Intézet Levéltára, Térképtár, 1782-85-ös katonai felmérés, Colonne XXI, sectio 12. 23. Iványi Béla: Göncz szabadalmas mezőváros története. Karcag, 1926. 44, 143.; Tarczal város szabadalomle­vele 1638-ból. Ford.: Matolai Etele, Közli: Hubay Kálmán. Adalékok Zemplén vármegye Történetéhez 6 (1900) 244-246: „in modum et formám fortalitiorum vulgo Palanka appellatur." 24. MTKcs. H I. 12-86. és 87. 2 plny.-ban, 6,9x 10,5 cm, Fauser, A. i. m. Band II. 773. 25. Cennerné Wilhelmb Gizella: Wilhelm Peter Zimmermann magyar vonatkozású rézkarcsorozatai. Folia Ar­chaeologica IX (1957) 187-191, 197.; „Die Schlacht VND DER MARKT SIXO DEN 4 OCTOBER Anno 1588" 16,4x20,7 cm. 26. Cennerné Wilhelm G.: A dunántúli i. m. 143.; Rózsa Gy.: A Birckenstein-féle i. m. 1. AThesaurus philopo­liticus részletes bibliográfiai adatai és jellemzői Fauser, A. i. m. Band I. LXXIV. MTKcs. H I. 12—88. 13,9x9,8 cm. „SIXO in Ungarn" felirattal. Magyarázó szövege: „OCCASIO PECCANDI FUGIENDA EST" „Subtrahe ligua foco, si vis extinguere flammam: Quae causa alliciens est removenda mali. Wiltu le­schen des fewers flamm, Das holss thu von dem hert hindann. Das lasters ursach flieh mit fleiss. Drein willig nimmer bistu weiss." 27. Neue Beschreibung Des Königreichs Ungarn .. . Herrn MARTINO ZEILERO beschreiben ... in dieses 1664ste Jahr passiret herausgegeben und verleget von Johann Beza Leipzig Zu finden in Christian Kirchners Buchladen. Gedruckt bey Johann Erich Zahnen" 227-229. p. A rézkarc mérete 7x10,5 cm.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom