A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Joó Tibor: A Gönc melletti pálos kolostorok

pező - Gönc melletti - pálos kolostorokról: Műve I. kötetének 95-96. oldalán

14 foglalkozik a gönci kolostorral (1371) és a göncruszkai kolostorral: Boldogasszonyról és Szent Katalinról elnevezve. A Dobogó-hegy keleti oldalán: az Omodék várának maradványai alatt. Az Olcsva folyón levő malmaikról, Nagy Lajos, Mária királynő és Zsigmond adományairól, gönci és regéci szőlőik adózás alóli mentesítéséről (1406-ban) ír, majd 1388ban Vilmányban levő malmukról, továbbá arról, hogy a következő század elején a Bebek család is bőkezűen gondoskodott szerzeteseiről (?). Igen gazdag monostor volt. Gönci, ruszkai, hejcei, vilmányi alsókékedi, szikszói és Nyulmál nevű hegyen levő szőlőkről, rétekről, kinizsi nemesi udvarházukról és allódiális házukról, vizsolyi rétjükről és halastavaikról szól ezt követően. 1444,1446,1450 évekkel kapcsolatban azt írja, hogy a telkibányai Szt. Katalin n.-templomot és szegényházat a Csécses nevű birtokkal s az itt épült kolostorral a gönci monostornak adták, melynek birtokai tetemesen megnövekedtek, mert Telkibányán malom és majorság, a Chatárhegyen szőlők, házak, rétek, malom, Mezőpusztán és Bányapataká vizén malom, fürdő és egyéb fekvőségek voltak. A kolostorok alapításuk szerinti felsorolásában Göncöt 1371-ben alapítottnak, Göncruszkát pedig 1406-ban alapítottnak minősíti. Kisbán közlései is tisztázzák, hogy a viszonylag közelben volt - és a Gönc melletti kolostorokkal néha össze is kevert, vagy közös oklevelekben említett - Szent Fülöpről és Jakabról elnevezett (ismeretlen időben alapított) pálos kolostor Regéc mellett, a regéci vár közelében volt. A gönci, göncruszkai és regéci kolostoroknak a közös sorsáról, majdnem egyidőben történt feldúlásáról ír azután Kisbán Emil is, de még részletesebben a „Pálosaink építészeti emlékei" című közlemény-sorozatában már jóval korábban, 1885-ben

15 Ádám Iván. ő leírja,, hogy a Zápolya és Ferdinánd közötti villongásban Serédi Gáspár, Ferdinánd kapitánya pusztított el több nevezetes pálos kolostort (a diósgyőrit 1526-ban, a tokajit 1537-ben, a regécit 1547-ben és a sajóládit 1550 körül). „Elpusztult ekkor még az eszenyi, ungvári, mária-nosztrai, hangonyi, monyorókeréki, bereghi, porvai, gönczi és göncruszkai, a tövisi és az illyei kolostor." Pálos kolostoraink középkori múltjáról, a nekik juttatott kegyes és tetemes adományokról ma valamivel többet tudunk már, mint az utóbbi négy évszázadban tudhattak, mivel az előzőekben vázlatosan ismertetett egyházi, vagy helytörténeti, illetve útikalauz-jellegű leírások összeállítói, feldolgozói nem rendelkeztek még olyan anyagokkal, mint amilyeneket a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportja forráskiadványainak X., XIII. és XIV. kötete

16

, valamint a Borsodi Levéltári Évkönyv V. számában néhány héttel ezelőtt közzétett „Északkelet-magyarországi pálos kolostor oklevelei (regeszták)"

17 oklevélanyag részletez. Ezeket is figyelembe véve megpróbálok rövid összefoglalást adni a Gönc melletti pálos kolostorokról és egyúttal néhány korábbi publikáció nyilvánvalóan téves adatszerűségének kikorrigálásához adatot nyújtani. Gönc, boldogságos Szűz Máriáról elnevezett kolostor: E kolostornak, illetőleg ma már csak a templomának a romjai Gönc és Telkibánya között félúton fekszenek az erdőben, a Dobogó-hegy északi oldalán, kb. 300 m-es tengerszint feletti magasságban, mindkét településtől kb. 4-4 km távolságra. Lajos király az 1371. december 8-án Foonyh-ban (Fóny) kiállított oklevélben a gönci vár alatti Szűz Mária pálos kolostornak megengedi, hogy a Gönc falun áthaladó patakon Gönc mellett, ahol a pálosok leginkább szeretnék, egy malmot építhessenek és ezt örökösen birtokolják, tekintet nélkül a gönci királyi népek ellentmondására. Ezt az oklevelet 1384. aug. 21-én Esztergomban átírták Mária királynő oklevelében, majd Zsigmond király 1407. jan. 1-én Kassán kelt oklevelében. 1385. október 29-én a kolostor szerzeteseinek panasza nyomán Zsigmond meghagyja a regéci várnagynak és utódainak, hogy a monostor birtokai után a szerzetesek-