A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)
TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - János István: Ismeretlen kéziratos versgyűjtemény a XIX. század elejéről
Ismeretlen kéziratos versgyűjtemény a XIX. század elejéről A Tokaji Múzeum tulajdonában levő kéziratos versgyűjtemény (ltsz. 40/1966) minden bizonnyal sárospataki provenienciájú. Erre utal az 50b lapon olvasható bejegyzés az M. Szalkay Hőgyész Máté Válassza a' Poetai Episztolára. .. c. költemény alatt: „Leirattatott S'Patakon 1814. Martiusban." A versgyűjteményt tehát 1814-ben, ill. nem sokkal előbb másolta egy feltételezhetően pataki diák. 1814 után datálható vers mindössze egy van a gyűjteményben, más kézírással, a 96a lapon szereplő Név napi üdvözlet (:1850:) címmel. Ettől eltekintve a kötet egyetlen kéz írása, gondos, kalligrafikusán formált, jól olvasható. A gyűjteményt 1966-ban vásárolta Pap Miklós, a tokaji Helytörténeti Múzeum akkori vezetője Czékus László 1 abaújszántói evangélikus lelkész hagyatékából. A kötet első ismert tulajdonosa az la lapon található possessor-bejegyzés tanúsága szerint („Sebők Jós'ef tulajdona. Vette 1833 ba ") bizonyos Sebők József, feltehetően egykori pataki diák volt, 2 aki azonban nem azonos a gyűjtemény összeállítójával. A 13x20,5 cm méretű, barna márványpapír kötésű kötet gerincén arany nyomású „Gyűjtemény 2.," felirat és G. GY. monogram árulkodik a versgyűjtemény korábbi tulajdonosának vagy talán másolójának nehezen azonosítható személyéről. 3 Az viszont bizonyos, hogy a kötet hosszú ideig a Sebők család tulajdonában volt, ezt bizonyítja az la lapon Czékus László possessor bejegyzése: „Czékus László. Kapta 1904 március 14-én Sebők Dánieltől Szántón." A versgyűjtemény 98 számozatlan lapot tartalmaz, a benne foglalt versek pedig jórészt visszaköszönnek a már ismert és publikált versgyűjtemények lapjairól. „A gyűjteményben szereplő művek a másolás gyakorisága szempontjából két jól elhatárolható típusba sorolhatók: egyesek csak egy vagy egy-két, mások számos, sőt úgyszólván valamennyi versgyűjteményben megtalálhatók ..." - Bán Imre és Julow Viktor a debreceni diákirodalomról szóló megállapítása jórészt tárgyalt versgyűjteményünkre is vonatkoztatható. 4 A debreceni kollégiumban is népszerű Rím Kovács József 5 és Csokonai Vitéz Mihály versei mellett azonban lokális zempléni kisugárzás érződik a kötet egyes művein. Másolónk minden bizonnyal figyelemmel kísérte a nyelvújítási harcokat és vitákat, mivel Kazinczy Poetai episztolája éppen úgy szerepel a gyűjteményben, mint arra Szatmár vármegyéből írt felelet (M. Szalkay Hőgyész Máté Válassza a' Poetai Episztolára ...)', valamint Kis János Kazinczy-epithalamiuma (Kazinczy Ferencnek öszvekelésére Szendrei Gróf Törők Sophia Antóniával Barátja KIS JÁNOS. Nagy Kázmértt, Zempl. Várm. 1804/ Novemb. n^ 1 '^") 7 is. A szintén több versgyűjteményben előforduló Domby Márton, Szentjóbi Szabó László, Bányai József 8 költeményei mellett történeti szempontból is érdeklődésre tarthat számot a Szabolcsi N. Lovas felült Ezred Dicsérete c. költemény, 9 mint utolsó nemesi insurrectiónk irodalmilag ugyan különösebben nem értékes, ám a lokális nemesi öntudatot hamis mítoszba ringató dokumentuma, s melyből ugyanakkor tagadhatatlanul kiérződik némi ironikus felhang is.
