A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Iglói Gyula: A miskolci Belegrád malom

5. kép. Kiemelt facölöpmaradványok 6. kép. Medercölöpök az épülő új mederfalak között emelték ki (6. kép). Ezek helyzete két időszakra és funkcióra utal. Egyrészt a múlt századi fahidak tartószerkezetei lehettek, másrészt visszamaradhattak a második világháborúban felrobbantott híd provizóriumából, amelyet 1945 januárjában készítettek. Számos cölöp emellett a part védelmét szolgálta. A második világháború után készült, és 1976-ig meglevő Munkácsy Mihály utcai Szinva-híd jobb parti hídfője mellett 1974 augusztusában további értékes leletre bukkantunk

15

. A kváderkőfalazat egyik kövén „Készült 1850" jól olvasható felirat volt. A kő méretei: 47 cm széles, 30 cm magas és átlagos mélysége 40 cm. Ez a kőfal az egykori, térképeken is ábrázolt fahidak hídfője volt. A hidak fontosságát mutatja, hogy 1850-ben itt volt az egyetlen „hídigazítás" városunkban. Városunk XX. századi megújulása a régi Belegrád sziget épületei között is nyomot hagyott. Az átépítések következményeként az egykori 35 épület közül 1975 tavaszán már csak 7 létezett. A malomárok egykori vonalát pedig - annak betömése után - évtizedekig utcának használt keskeny, kacskaringós kis köz mutatta. Napjainkra mindezek eltűntek, helyükön panelházak és aszfaltutak létesültek. A malom megszűnésének egyes fázisaihoz a korabeli tanácsi képviselői közgyűlések jegyzőkönyvei szolgáltatnak adatokat. A képviselői közgyűlés 1896. szept. 22-i ülésén tárgyalta B. Kovács János és társai miskolci lakosok kérvényét. Ebben nevezettek Takáts János tulajdonát képező Alsó-malom vízduzzasztójának a személy- és vagyonbiztonság érdekében teendő eltávolítását kérték. A kérvény ügyében a közgyűlés ez alkalommal azért nem tett intézkedést, mert a kérdéses malom ügyét már korábban a Földművelésügyi Minisztériumba felterjesztették.

16 Az 1896. okt. 27-i közgyűlés jegyzőkönyve az előzményeket is megvilágította. Borsod vármegye Közigazgatási Bizottsá«