A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Joó Tibor: A Gönc melletti pálos kolostorok

8. kép. A templom nyugati fala és falnyílásai 9. kép. A szentély ÉK-i sarka a toronymaradvánnyal Ongai Simon és Négyesi János, valamint társai ellen az 1481 évbeli Kinizs birtokuk elleni támadás alkalmával, valamint 1484-ben a Fewenes nevű szőlőik ellen végzett fosztogatást követően, továbbá az 1487-beli támadást követően. A következő 20 évben még számos más jogvitájuk rendezéséről is készült oklevél. 1523-ban még kapnak Perényi István asztalosmestertől Szikszó mezővárosában adományt, ugyanezen évben még Ruszkai Péter mester is rendelkezik javukra az ingóságairól, de az 1540-es években már elpusztul ez a kolostor is és 1558-ból ideiglenes bérbe adásáról, 1569-ben pedig eladásáról olvashatunk, amikor is Panka Péter ónodi prefektus a szétrombolt kolostor malomhelyeinek, egy másik szerződésben pedig területének és tartozékai vételét végzi. 1635. március 11-én II. Ferdinánd király megengedi Felsővadászi gróf Rákóczi Pálnak, hogy a teljesen romos göncruszkai Szent Katalin kolostort néhai Dóczy Ferenc örököseitől magához válthassa 3000 magyar forintért, azzal a feltétellel azonban, hogy ha a pálos remeték visszavenni, helyreállítani akarnák, akkor nekik visszaadni tartozik. Van még egy adat 1639-ből, amikor Czeglédy István a generális perjeltől kéri árendába Szent Katalin kolostorát. Miként már korábban említettem, 1708-ban a rendfőnök még kimutatja e kolostort és birtokait is a királyhoz intézett beadványban, de újjáépítésére, a pálosok által történő ismételt birtokbavételére már nem kerül sor. Arra nincs korai adatunk, hogy milyen volt a kolostor, hány oltárt és mikor avattak a templomban, nem tudjuk, hogy 1471-ben itt hová temették Illés papot (aki énekes és hitszónok volt), vagy ide- (és hová?) temették-e annak idején Ruszkai Izsép fia Péter mestert, aki temetkezési helyül a Szent Katalin kolostort választotta, s egyéb egyházi in-