A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)
TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Joó Tibor: A Gönc melletti pálos kolostorok
király hadai, vagy a csatlakozó főurak fosztogató csapatai használták fel az általános zűrzavart a dúlásra, fosztogatásra. Van olyan adat is, hogy a gönci kolostor már 1541ben elpusztult (desolatum), de a forráskiadványainkban azt már minden esetre okiratok bizonyítják, hogy 1558-ban már mind a két Gönc melletti pálos kolostort - részben pusztultságuk miatt, részben az állapotok zavarossága miatt - Gönc városa veszi bérbe a pálosok sátoraljaújhelyi priorjától, egy évre, 100 Ft-ért. Akkor még bizakodtak a pálosok az ország és rendjük megjavulásában, mert még olyan módon kötötték a szerződést, hogy ha a monostorokat újra fel lehet építeni, akkor a város azokat a rendnek minden per nélkül visszabocsátja. 1569-ben azonban már a romokban levő másik, a göncruszkai Szent Katalin kolostor eladására kerül sor, Panka Péter ónodi prefektus javára, 1000 magyar forintért, minden tartozékával. „1700. II. 18-án Telekessy egri püspök egy jelentésében még említi ugyan a gönczi pálos priorátust, azonban ekkor már csak puszta cím, mert hiszen a kolostor már akkor régen porrá vált." 18 Kollonits Lipót esztergomi érseknek a felszólítására Krisztolovecz pálos rendfőnök a rend javai ügyében a királyhoz 1708-ban beadványt intézett 19 , s ebben meglehetősen pontos birtokfelsorolással hazánk északi részein 12 kolostorról - közöttük Kassa közelében háromról: Szent Katalin, Szent Fülöp és Jakab, s a Boldogságos Szűzről nevezettről - írt, de a tanulmányunk tárgyát képező e kolostorok már nem kerültek még részleges újjáépítésre sem (mint pl.: a sajóládi, vagy a diósgyőri kolostorok). Bombardi még írja 1750. évi Topographiája 503. lapján, hogy „Visuntor in eo (t.i.: Göncön) grandis basilicae rudera", azonban közelebbit csak Henszelmann Imre 1883. augusztus 4-i útja nyomán olvashatjuk 20 : „A gönczi hegyen túl kelet felé fennmaradt egy régi templomnak romja, melyet órányi járás után erdő rengetegében érhetni el. Jelenleg csak a templom romja és az ahhoz vezető, a hegyet megkerülő kocsiút látható; van az egykori hossz szentélyéhez csatolt toronynak alja is, de a zárdának nyoma a sok fa és csalit között, mely a templom rom belsejét ellepi, sehol sem vehető ki. Az egyház tető nélküli, falai a boltozatig fennállanak és megvannak a boltgerincek kezdetei is, ellenben az azokat támogató faloszlopkák ki vannak szedve, így az ablakok, a kapu és a mellékajtó faragott kövei is. A szentély a nyolcszög három oldalával van zárva. A szélességében osztatlan hosszháznak volt három osztálya. A nyugati kapu feletti rózsaablaknak csak környezete maradt fenn. Mennyire a kevés fennmaradt részlet után ítélkezni, stylje a XIV. század utolsó negyedében Magyarországon dívó stylnek megfelel és eredetileg díszesebb templomaink sorában foglalt helyet." A romok ismertetését a Technika 1942. évi számában 21 közzétett leírásból vett megállapításokkal, majd a jelenlegi állapot alapján ehhez fűzött megjegyzésekkel folytathatjuk: „A hajó falai csaknem teljes magasságban állanak, de a szentély déli oldala már kidőlt. A hajó és a szentély találkozásánál alakuló szögletben torony emelkedik, falai a templompárkány magasságáig megvannak. Az ajtók és kapunyílások helyére csak az egyes falrészeken tátongó nyílásokból következtethetünk. A csúcsíves stílusú nyíláskeretek a Ny-i főbejárat feletti körablakban, a déli oldal első ablakának felső részében láthatók, ugyanezekben mérműves kőrácscsonkok is mutatkoznak, míg elszórt darabjaik a törmelék között hányódnak. A hajó déli oldalán három ablaküreg között és szemben az északi falon, valamint a nyugati falszögletben körívtagokból szerkesztett összetett törzsű faloszlopok emelkednek. Az oszlopfőket sajátságos módon hornyolt pálcatagok különféle összeállításával alakították ki és alsó, valamint felső éleiket éles párkányok határolják. Rövid váll után merészen előreugró bordaindítások következnek. A szentély falszögleteiben gyámkövekről indulnak a boltozati bordák. A belső faloszlop és boltváll gyámok rendszeréből megmutatkozik a hajó egykor három boltszakaszra tagolódó boltrendszere, amelyeket bordás keresztboltozatok alkottak, hasonlóképpen