A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Joó Tibor: A Gönc melletti pálos kolostorok

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK A Gönc melletti pálos kolostorok Borsod-Abaúj-Zemplén megye érvényes műemlékjegyzékében

1 Gönc neve után kolostorokra vonatkozóan ennyi áll: „M Dobogó hegy. (3359) Pálos templom- és kolostorrom, gótikus, 1371." A Zempléni-hegység turistakalauz legújabb kiadása

2 az egyik (Telkibánya-Regéc közötti) túraútvonal leírásánál azt írja, hogy „A ritkás erdőben egyenletesen emelkedő út a romjaiban is hatalmas gönci pálos kolostorrom falmaradványaihoz visz. A kolostor már teljesen elenyészett, a romokat óvjuk!" A Gönc vá.-Kolostorromok-Amadé-vár-Dobogó-nyereg-Gönc vá. túránál „a nagy fák között meredező kolostorromokhoz" való leereszkedésről szól. A Zempléni-hegység műemlékeinek kislexikonja című fejezetben így ír: „Gönc határában, a Dobogó-hegyen állnak az 1371-ben épült gótikus pálos templom és kolostor romjai. Az épületek a XVI. sz.-ban pusztultak el. A Nagy Lajos alapította kolostor műemléki állagmegóvása sürgős feladat!" A továbbiakban már utal egy másik kolostorra: „A Göncruszka határában, Hejcével kb. egy vonalban, az erdő szélén levő pálos kolostorrom már műemléki jegyzékben sem szerepel." Érdemes megnézni, hogy mennyit és mit írnak a többi útikalauzok! Magyarország autóatlasza

3 Göncnél megemlíti, hogy „a Dobogó-hegyi pálos kolostor- és templomrom (gótikus, 1371)", s hasonlóan szövegez a Magyarország útikönyv, mondván, hogy „A községtől keletre emelkedő Dobogó-hegy közelében 1371-ben épült pálos templom és kolostor romjai láthatók."

4 A 9 évvel később lezárt anyagú Észak-Magyarország „mini" útikönyv

5 már többet vél tudni: „208 A pálos kolostor romjai. A kolostort Nagy Lajos alapította 1371-ben. A romok aránylag épek, mind a hajdan keresztboltozatos kolostorépületé, mind a templomé." A Magyarország írásban és képben sorozat második kiadásában „Budapest-Tokaj-hegyalja-Sárospatak" címmel megjelent 6. kötet

6 a Gönctől keletre emelkedő Dobogó-hegy oldalán vezető mezei útról írva a következőt közli: „Innen kapaszkodhatunk fel az 1525-ben épült egykori pálos kolostor romjaihoz. A mohos kövek között máig is jól felismerhetők a régi, a nyolcszög három oldalával záruló templom falai. Magából a Nagy Lajos alapította kolostornak romjaiból alig látható már valami." Az utóbbi négy évtized ismertetéseinek sorából szélesebb körben ismert a Genthon István Magyarország művészeti emlékei c. könyvének a gönci kolostorra vonatkozóan írott néhány megállapítása

7 - „Kolostorrom, pálosoké volt. Mellette a nyolcszög három oldalával záruló templom romja. A rom aránylag ép, összetett törzsű faloszlopokkal, hajdan keresztboltozatos volt. A kolostort Nagy Lajos alapította 1371-ben." -, amelyet ő a XIX. század utolsó évtizedeiben és 1929-ben, valamint 1942-ben közzétett ismertetésekre utalással egészített ki. 1979-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténeti és Elméleti Intézete „A pálos rend építészeti emlékei a középkori Magyarországon" címmel

8 adott ki kis példányszámban egy sokszorosított munkát, melynek 22. tétele: Gönc. 1371-ben alapított kolostor, épületét 1429-ben, templomát 1464-ben szentelték fel. 1450 után vált rommá.