A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)

RÉGÉSZETI TANÁCSKOZÁS MISKOLCON - Révész László: IX-X. századi telep nyomai Mezőkövesden

A két lelőhely egymáshoz való közelsége folytán talán nem indokolatlan összetartozásukra gondolni, bár a csekély leletanyag (és kutatottság) miatt nem fogalmazható meg egyértelműen az, hogy biztosan a fent bemutatott telephez tartozó temető nyomát sikerült rögzíteni. Csak némi bizonyítékot szolgáltat ehhez, hogy a sírból előkerült edény anyaga, készítési technikája hasonló a telepen talált durva kerámiáéhoz. Némi halvány nyom lehet az is, hogy a gépállomás területén (a temető feltételezett helyén) egy frissen visszatemetett árok felett az ismertetettekhez hasonló kidolgozású kerámiatöredéket találtunk (2. kép. 2). Térjünk vissza ezek után még néhány gondolat erejéig a telepnyomok kérdésére. Az elmúlt években több lelőhelyről is ismertettek olyan jellegű kerámiát, amilyet fent bemutattunk. Legutóbb Garam Éva közölt ilyeneket Tiszafüredről, s a párhuzamok gondos összegyűjtése nyomán arra a következtetésre jutott, hogy a VIII-IX. századra datálható ez a típus, melynek legjellegzetesebb darabjai a belső peremdíszes példányok.

4 A telepek mellett megtalálhatók a késő avar temetők szegényes sírjaiban is.

2 Vele szemben Mesterházy Károly úgy véli, hogy valószínűleg nemcsak a JX. században volt használatos a perem belső oldalán hullámvonalköteggel díszített kerámiatípus. Néhány esetben találtak ilyeneket X-XI. századi temetőkben is (Szob-Vendelin 1. sír

6

, Szentes - Szent László 82. sír

7

). Veresegyház-Ivacson pedig, a legkorábbra - X. századra - datált 2. számú ház anyagában tártak fel hasonló díszítésű töredékeket.

8 Mindezek a tények megerősíteni látszanak azokat az elképzeléseket, melyek szerint a bemutatott edénytípusokkal a VIII. századtól a XI. századig számolhatunk.

9 Ennek fényében - és pontosabb keltező anyag hiányában - gondolhatunk a mezőkövesdi településnyomoknak a fenti időhatárok közé történő helyezésére. Befejezésül ejtsünk még néhány szót az egykori településről, amelynek a helyén a kutatás folyt. Első pillantásra az objektumok nélkül, szórványként előkerült kerámia csekély forrásértékűnek tűnik. A Kárpát-medence hasonló korú telepmaradványaival összevetve, talán mégis sikerül bizonyos következtetéseket megfogalmaznunk. Tiszafüreden az ásató a mezőkövesdihez meglepően hasonló helyzettel találkozott: a felszíni szórványokon kívül itt is csupán két ásónyom mélységig talált cserepeket. Mélyebben ezek már nem fordultak elő, s házak, gödrök, kemencék stb. maradványai sem bukkantak fel.

1

" Mátraszőlős-Késedombon is mindössze gödröket sikerült a feltárás folyamán megfigyelni, lakóépületeket nem.

11 Rácalmáson VIII-IX. századra datált szabadban levő kemencék, árkok bontakoztak ki a régész ásója nyomán, de ház itt sem került elő.

12 A darnózseli telepásatás publikálása során a szerző megállapítása: létezett olyan házforma is, amelynek alját csupán az altalaj felszínéig mélyítették, s a járószintet agyaggal sározták le.

13 Devinske Jazeró szlávnak tartott telepénél öt objektumot az ásató lakóhelynek nevez, de a szabálytalan alakú maradványok láttán jogosnak látszik megjegyzése: itt földfelszíni faépítményekről van szó, amelyek cölöpkonstrukciósak lehettek - a 17., 18. lakóhely mellett sok cölöplyukat találtak - csak a tűzhely gödre feküdt mélyebben.

14 Sajnos az idézett feltárások leggyakrabban a telepnek csak igen kis hányadára terjedtek ki, forrásértékük ezért korlátozott. Segítségükkel annyi talán mégis megfogalmazható, hogy a bemutatott kerámiával jellemezhető IX-XI. századi telepek egy része földfelszínen épült vagy csak kismértékben földbe mélyített házakból állott, s nem kell minden esetben a talajerózió vagy a szántás számlájára írnunk a lakóépületek hiányzó nyomait. Feltételezésem szerint egy ilyen falu nyomaira találtunk Mezőkövesd határában is. Természetesen már az eddigi ásatások nyomán is nyilvánvaló, hogy a fenti forma mellett léteztek szép számmal félig vagy teljesen földbe mélyített lakóépületek is: