A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Peter Svorc: Straba (Kovács István)

látott férfi. A bacsák a tej szerint nyilatkoztak az időjárásról. Ha a tej habzott, jó időre lehetett számítani, ellenkező esetben cső volt várható. A máknak mágikus erőt tulajdonítottak. Luca napján mákot szórtak egy körbe, hogy távol tartsák a boszorkányokat. Csorba, Vazec és Vychodná Felső-Liptó legjellegzetesebb helységei közé tartozik. Az elsőt mind anyagi, mind szellemi kultúrája több tekintetben megkülöntözteti a másik kettőtől. Ez abból adódik, hogy Csorba tipikusan mezőgazdasági település volt, szokásai a mezei munkákhoz, az évszakokhoz, a kalendáriumi ünnepekhez, napokhoz kapcsolódtak. A szokások téli ciklusa már karácsony előtt megkezdődött. E népi kalendáriumi szokásokat ciklusonként ismerteti a szerző, megemlítve, hogy élő-e még, vagy már kihalóban van egyik-másik szokás. Sok babonás hiedelem élt a parasztság között, de talán még több volt a pásztorok körében. Idézünk egyet-kettőt: Ha a gazda, amikor a vásárra ment, patkót talált, nem vette fel, nehogy kemény gazdával (vevővel) kerüljön össze. A gazda nem pusztította el a pókot az istállóban, mert akkor elhajtotta volna a szerencsét. A régi bacsák hittek az átok, a ráolvasások erejében. A babonás hitet nem árulták el még az utódoknak sem. íme két példa a körükből: Ha látogató érkezett a bacsához más szállásról, és az aztán égő pipával akart távozni, semmiképpen sem engedték el, még összeszólalkozás esetén sem, mert elvitte volna a szerencséjüket. Első fejeskor a juhászbojtár ördögürüléket (egy réti növény neve) dobált a tűzbe, hogy bűzével elzavarja a rossz szellemet. Az emberi élet fordulóival kapcsolatos szokások is figyelemre méltóak. Pl. amikor keresztvíz alá vitték az újszülöttet, párnája sarkába ördögürüléket tettek, hogy megvédjék a kicsit a rossz szellemektől. Ha foggal jött a világra az újszülött, azt mondták róla, hogy próféta lesz belőle stb. Véleményem szerint a lakodalom leírása a monográfiának az egyik legsikerültebb része. Kiválóan érzékelteti annak hangulatát, a résztvevők aktivitását, rögtönzőkészségét, a vigasságot. Nagyon jól ismeri a lakodalom minden mozzanatát, előzményeit, lezajlását. Az I. világháborúig a lakodalom 3 napig, 1918-1945 között már csak egy napra zsugorodott. Nem kevés hiedelem fűződött a temetéshez és a halotthoz. Kiragadok közülük egy párat. Amikor a halottat harangszóval kísérve vitték a temetőbe, a házak ablakait becsukták, hogy a halott lelke be ne hatolhasson a házba. Ha valaki halottal álmodott, rossz időt jósolhatott. Az álombeli fehér ló halált, a pej tüzet, a fekete betegséget jelentett. Amikor a koporsót vitték ki a házból, a küszöb fölött háromszor feljebb emelték és lejjebb eresztették. Ezzel a halott utolsó üdvözletét fejezték ki az élőknek. Ha a jószág, amikor a halottat a temetőbe kísérték, feküdt az istállóban, felkeltették, hogy kifejezzék a halott iránti tiszteletet. A halottas háznál az órát megállították, a tükröt fehér lepedővel befedték. Halotti tort szűk kör részére, tartottak: csak italt fogyasztottak koccintás nélkül. Ma már füstölt hússal kínálják meg a vendégeket. - Ha férfi halt meg, háromszor harangoztak felváltva a kis, a közepes és a nagy haranggal. Ha nő volt a halott, kétszer harangoztak mindhárom haranggal. Az elhunyt legkedvesebb tárgyait (pipa, szemüveg, énekeskönyv, pénz stb.) a koporsóba szokták tenni - a halott kezébe. A sírt táblával (az evangélikusok) vagy kereszttel (a katolikusok) jelölték meg. Ma egységesen sírkövet állítanak. A népi gyógyítók különféle főzetekkel, hiedelmekkel, mágiával gyógyítottak. A csorbái határ növényei közül sokat felhasználtak praktikájukhoz. Egyesekből teát főztek, másokból aromás olajokat készítettek. A népi „orvosok" szakosodtak: a bábák női betegségeket kezeltek, több férfi foghúzást végzett, a bacsák mágiával gyógyítottak. A szerző név szerint megnevezi a legismertebb népi gyógyítókat. A népi gyógyászat kiterjedt az állatokra is. Kb. 34 emberi és állati betegség gyógyításának receptjét sorolja fel a szerző.