A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)
SZLOVÁKIAI TÉKA - Václáv Frolec-Josef Vareka (red.): Lidová architektura. Encyklopedie (Dankó Imre)
kat a szerkesztői elveket követte, mint az 1959-ben megjelent népmesegyűjteményében Samo Czambel. Nyelvezetüket tekintve tehát a mesék szerves egységet alkotnak. A másik nehézséget az anyag osztályozása jelentette. Többféle osztályozás, csoportosítás is szóba jöhetett volna. A szerkesztő végül is a tematikus felosztás mellett döntött. Ezt az Aarne-Thompson-féle nemzetközi népmese-katalógus nyomán a szlovák népmesék jellegzetes vonásait is figyelembe véve végezte el a szerkesztő, tizenegy fejezetre osztva azokat. Ez a felosztás nagyon hasonlít Viera Gasparíkova előző könyvében alkalmazott csoportosításhoz (Ostrovtipné pribely i veliké cigánstva a zárky Bratislava, 1980.; ismertetése: HOM Közi. 22. 1984. 191.). A kétkötetes mesegyűjtemény - bár elsősorban nem néprajzi szakkönyvként érdemel figyelmet - haszonnal forgathatják a magyar folkloristák is. BODNÁR MÓNIKA VÁCLÁV FROLEC-JOSEF VAREKA (RED.): LIDOVÁ ARCHITEKTÚRA Encyklopedie. (Népi építészet. Enciklopédia) Praha, 1983. 360 p. A szerkesztők a csehszlovák néprajztudomány kiváló, nemcsak hazájukban ismert egyéniségei s abban is megegyeznek egymással, hogy sokoldalú tevékenységükben hangsúlyosan szerepelt a népi építészet kutatása. Ez mondható el munkatársaikról is; Stefan Mruskovicról, Josef ScheybakóX és Jaroslav VajdisxóX. Amikor 1977-ben Csehországban, Prágában jártam Vafeka barátom megajándékozott az akkor megjelent (rotaprint) munkájával: Cesko-némecky a némecko-cesky slovník vybraného názvosloví lidového domu a bydlení. (Ústav pro etnografii a folkloristiku Ceskoslovenské Akademie véd - oborové stf edisko védeckych informaci zpravodaj koordinované site védeckych informaci pro etnografii a folkloristiku. 1977. príloha 3. Praha, 1977. 96 p.). Vafeka ezen munkája-Cseh-német és német-cseh szótár a népi építkezés kutatásához - az előfutára volt, ha úgy tetszik vázlata, ennek az előttünk fekvő enciklopédiának. A kettő közti műfajmeghatározás fontos: szótár-enciklopédia. A szótár, bár leírásokat, sőt bibliográfiai adatokat, szemléltető rajzokat is közölt, megmaradt a szótár műfaji keretei között. Mindenképpen a nyelvi tényezők álltak benne előtérben. Az enciklopédia ezeken túlmenőleg gondos leírásokat is közöl, gazdagabb bibliográfiát ad közre és az értelmezésnél a cseh alapkifejezésekhez hozzáfűzi a dialektusbeli eltéréseket, illetőleg a morva és a szlovák nyelvi megfelelőket. A német értelmezés elmarad. V. Frolec és Vafeka könyve valóságos enciklopédia, amennyiben ábécé-rendbe szedett címszavakban ad számot a csehszlovákiai népi építészet anyag-, eszköz-, technológia-, stíluskérdései mellett a munkamódszerek, munkarészletek, a társadalmi meghatározók, a település és az építkezés, az építési együttes; a falu, a mezőváros; a történeti fejlődés, a származás, az interetnikus kapcsolatok, a falukép, a gazdálkodás és az építkezés stb., stb. kérdéseiről, az egyes tényezők közti kapcsolatokról. Mindezeken a címszóanyagokon túl foglalkoznak a nevesebb csehszlovák kutatókkal, bemutatják a népi építészettel leginkább foglalkozó intézményeket, például a múzeumokat; a műemlékvédelmi, a népi műemlékek védelmi kérdéseivel foglalkozó testületeket. De különös figyelmet szentelnek a táji tagolásnak, a népi építészetben is fellelhető néprajzi zónák jelzésének. Általában is elmondhatjuk, de ezzel a zónabeosztással, illetve ismertetéssel kapcsolatosan különösen el kell mondanunk, hogy igen jók a szöveges meghatározások-