A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)

RÉGÉSZETI TANÁCSKOZÁS MISKOLCON - Patay Pál: Beszámoló a tiszalúc-sarkadi rézkori telep ásatásáról

cserepei láttak napvilágot. A Hunyadi-halmi csoportot tehát a lelőhelyünkön az utóbbi felváltotta. Ha esetleg nem is követték folyamatosan egymást, akkor sem lehetett a jelenlétük között nagy időköz; a bolerázi csoport népének a lelőhelyünkön való tartózkodása idején ugyanis a telep gödrei még nem lehettek színültig feltöltődve. A fentieket összefoglalva a tiszalúc-sarkadi ásatások eredményeit az alábbiakban vázolhatjuk: 1. Megismerhettünk egy, a javarézkor végéről való telepet, megismertük annak szerkezetét, jelenségeit. Lehetőség kínálkozik ahhoz, hogy néhány éven belül azt teljes egészében feltárjuk, amire a hazai őskor kutatása terén eddig nincs példa. 2. A bőséges leletanyag révén tüzetesen megismerhettük a Hunyadi-halmi csoport tárgyi hagyatékát, életének és gazdálkodási módjának számos vonását. 3. Kétségtelenül beigazolódott a Hunyadi-halmi csoport önálló léte az Alföldön. 4. Pontos adatokat nyertünk az Alföld rézkorának relatív időrendjét illetően. Mindezek részletes ismertetése az ásatások végleges befejezése - remélhetőleg a telep teljes feltárása - után válik esedékessé. PATAY PÁL JEGYZETEK 1. A Hunyadi-halom Hódmezővásárhely határában, a Tisza árterében terül el. 1934-ben Török Gyula, majd 1935-ben Banner János folytatott azon ásatást. Lásd: Török Gyula: Bronzkori telep a Hunyadi-halomban. -Eine bronzezeitliche Siedlung im Hunyadi-halom. Dolg. 11. (1935) 153-158. - Banner János: A hódmezővásárhelyi múzeum ásatásai 1935-ben. 4. Hunyadi-halom. - Die Ausgrabungen des Museums von Hódmezővásárhely im Jahre 1935. Dolg. 13. (1937) 66-69., 76. 2. Bognár-Kutzián, Ida: Probleme der mittleren Kupferzeit im Karpatenbecken. Studijné Zvesti AU SAV 17 (1969)31-60. 3. A XL századi temető feltárását 1976-tól Kovács László volt szíves elvállalni, aki 1984-ig bezárólag- ameddig a temető ki nem merült - minden évben részt vett a munkákban. (A temető ismertetése az Arch. Ért. 1986. évi kötetében fog megjelenni.) A rézkori telepjelenségek feltárásában is kifejtett nagyfokú kollegiális segítségét ezúton is hálásan köszönöm. Az állatcsontanyag helyszíni selejtezése végett 1977-től kezdve Vörös István is bekapcsolódott a terepmunkákba. Az egyes ásatásokon több alkalommal is segítőtársaim voltak Sóti Ernő, Cseke Ágnes, Virág Zsuzsa, Kiss Zsuzsa, Kövecses Etelka, Kerst Mária, Jankovits Katalin, Tömösközy Zsuzsa, legújabban meg Oravecz Hargita. Segítségüket ugyancsak őszinte hálával köszönöm. Megjegyzem még, hogy 1982-ben és 1983-ban a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Geofizikai Tanszéke (prof. Csókás János) Gyulai Ákos vezetésével elektromos és mágneses kísérleti méréseket is végzett a lelőhelyen, régészeti jelenségek ilyen úton való realizálása céljából. 4. A humuszos feltalaj vastagsága 40-60 cm között váltakozik. A telepjclenségeket - oszlopok, karók nyomait, gödröket - ellenben csak az altalajban lehet észlelni, ott viszont élesen rajzolódnak ki. Leletek is a feltalajban csak ott jelentkeznek nagyobb mennyiségben, ahol az altalajt elérve (hulladék-) gödörre találunk. 5. Pl. Tiszajenő, Hódmezővásárhely-Kökénydomb stb. Lásd: Selmeczi, László: Das Wohnhaus der KörösGruppe von Tiszajenő. Neuere Angaben zu den Haustypen des Frühneolithikums. MFMÉ 1969/2. 17-22. - Banner János-Korek József: Negyedik és ötödik ásatás a hódmezővásárhelyi Kökénydombon. - Les campagnes IV et V des fouilles pratiquées au Kökénydomb de Hódmezővásárhely. Arch. Ért. 76. (1949) 9-25. Banner János: A harmadik ásatás a hódmezővásárhelyi Kökénydombon - The third Excavation on the Kökénydomb at Hódmezővásárhely. Arch. Ért. 78. (1951) 27-36. 6. PI. Zcngővárkony. Lásd Dombay, János: Die Siedlung und das Gräberfeld in Zengővárkony. Archaeologia Hungarica 37. (Budapest, 1960) 57-64., 17. k. 7. Vörös, István: Lion remains from the Late Neolithic and Copper Age of the Carpation Basin. -Késővcolit és rézkori oroszlánleletek a Kárpát-medencében. FA 34. (1983) 33-50. 8. Patay, Pál: Kupferzeitliche Meißel, Beile und Äxte in Ungarn. Prähistorische Bronzefunde IX. 15. (München, 1984)22., 1.1. 14. 9. Analógiáját Tiszafüredről ismerjük. Lásd Kalicz Nándor: Újabb adatok a rézkori Hunyadi-halmi csoport időrendjéhez. - Neue Beiträge zur Chronologie der kupferzeitlichen Hunyadihalom-Gruppc. A Szolnok megyei Múzeumok Évkönyve, 1979-1980. 52-53., 6. k. 2., 7. k. 2a-c. 10. Bognár-Kutzián, Ida: i. m. 34-40., 1-L k.,7-11. k. 11. V.o. 10. jegyzet 40., 12. k. 12. Roman, Pétre: Strukturänderungen des Aneolithikus im Donau-Karpathenraum. Dacia 15. (1971) 118.