A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)

RÉGÉSZETI TANÁCSKOZÁS MISKOLCON - Patay Pál: Beszámoló a tiszalúc-sarkadi rézkori telep ásatásáról

cserepei láttak napvilágot. A Hunyadi-halmi csoportot tehát a lelőhelyünkön az utóbbi felváltotta. Ha esetleg nem is követték folyamatosan egymást, akkor sem lehetett a je­lenlétük között nagy időköz; a bolerázi csoport népének a lelőhelyünkön való tartózko­dása idején ugyanis a telep gödrei még nem lehettek színültig feltöltődve. A fentieket összefoglalva a tiszalúc-sarkadi ásatások eredményeit az alábbiakban vázolhatjuk: 1. Megismerhettünk egy, a javarézkor végéről való telepet, megismertük annak szerkezetét, jelenségeit. Lehetőség kínálkozik ahhoz, hogy néhány éven belül azt teljes egészében feltárjuk, amire a hazai őskor kutatása terén eddig nincs példa. 2. A bőséges leletanyag révén tüzetesen megismerhettük a Hunyadi-halmi csoport tárgyi hagyatékát, életének és gazdálkodási módjának számos vonását. 3. Kétségtelenül beigazolódott a Hunyadi-halmi csoport önálló léte az Alföldön. 4. Pontos adatokat nyertünk az Alföld rézkorának relatív időrendjét illetően. Mindezek részletes ismertetése az ásatások végleges befejezése - remélhetőleg a telep teljes feltárása - után válik esedékessé. PATAY PÁL JEGYZETEK 1. A Hunyadi-halom Hódmezővásárhely határában, a Tisza árterében terül el. 1934-ben Török Gyula, majd 1935-ben Banner János folytatott azon ásatást. Lásd: Török Gyula: Bronzkori telep a Hunyadi-halomban. -Eine bronzezeitliche Siedlung im Hunyadi-halom. Dolg. 11. (1935) 153-158. - Banner János: A hódmező­vásárhelyi múzeum ásatásai 1935-ben. 4. Hunyadi-halom. - Die Ausgrabungen des Museums von Hódmező­vásárhely im Jahre 1935. Dolg. 13. (1937) 66-69., 76. 2. Bognár-Kutzián, Ida: Probleme der mittleren Kupferzeit im Karpatenbecken. Studijné Zvesti AU SAV 17 (1969)31-60. 3. A XL századi temető feltárását 1976-tól Kovács László volt szíves elvállalni, aki 1984-ig bezárólag- ameddig a temető ki nem merült - minden évben részt vett a munkákban. (A temető ismertetése az Arch. Ért. 1986. évi kötetében fog megjelenni.) A rézkori telepjelenségek feltárásában is kifejtett nagyfokú kollegiális segít­ségét ezúton is hálásan köszönöm. Az állatcsontanyag helyszíni selejtezése végett 1977-től kezdve Vörös Ist­ván is bekapcsolódott a terepmunkákba. Az egyes ásatásokon több alkalommal is segítőtársaim voltak Sóti Ernő, Cseke Ágnes, Virág Zsuzsa, Kiss Zsuzsa, Kövecses Etelka, Kerst Mária, Jankovits Katalin, Tömös­közy Zsuzsa, legújabban meg Oravecz Hargita. Segítségüket ugyancsak őszinte hálával köszönöm. Megjegy­zem még, hogy 1982-ben és 1983-ban a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Geofizikai Tanszéke (prof. Csókás János) Gyulai Ákos vezetésével elektromos és mágneses kísérleti méréseket is végzett a lelőhelyen, régészeti jelenségek ilyen úton való realizálása céljából. 4. A humuszos feltalaj vastagsága 40-60 cm között váltakozik. A telepjclenségeket - oszlopok, karók nyomait, gödröket - ellenben csak az altalajban lehet észlelni, ott viszont élesen rajzolódnak ki. Leletek is a feltalajban csak ott jelentkeznek nagyobb mennyiségben, ahol az altalajt elérve (hulladék-) gödörre találunk. 5. Pl. Tiszajenő, Hódmezővásárhely-Kökénydomb stb. Lásd: Selmeczi, László: Das Wohnhaus der Körös­Gruppe von Tiszajenő. Neuere Angaben zu den Haustypen des Frühneolithikums. MFMÉ 1969/2. 17-22. - Banner János-Korek József: Negyedik és ötödik ásatás a hódmezővásárhelyi Kökénydombon. - Les cam­pagnes IV et V des fouilles pratiquées au Kökénydomb de Hódmezővásárhely. Arch. Ért. 76. (1949) 9-25. ­Banner János: A harmadik ásatás a hódmezővásárhelyi Kökénydombon - The third Excavation on the Kökénydomb at Hódmezővásárhely. Arch. Ért. 78. (1951) 27-36. 6. PI. Zcngővárkony. Lásd Dombay, János: Die Siedlung und das Gräberfeld in Zengővárkony. Archaeologia Hungarica 37. (Budapest, 1960) 57-64., 17. k. 7. Vörös, István: Lion remains from the Late Neolithic and Copper Age of the Carpation Basin. -Késővcolit és rézkori oroszlánleletek a Kárpát-medencében. FA 34. (1983) 33-50. 8. Patay, Pál: Kupferzeitliche Meißel, Beile und Äxte in Ungarn. Prähistorische Bronzefunde IX. 15. (München, 1984)22., 1.1. 14. 9. Analógiáját Tiszafüredről ismerjük. Lásd Kalicz Nándor: Újabb adatok a rézkori Hunyadi-halmi csoport időrendjéhez. - Neue Beiträge zur Chronologie der kupferzeitlichen Hunyadihalom-Gruppc. A Szolnok megyei Múzeumok Évkönyve, 1979-1980. 52-53., 6. k. 2., 7. k. 2a-c. 10. Bognár-Kutzián, Ida: i. m. 34-40., 1-L k.,7-11. k. 11. V.o. 10. jegyzet 40., 12. k. 12. Roman, Pétre: Strukturänderungen des Aneolithikus im Donau-Karpathenraum. Dacia 15. (1971) 118.

Next

/
Oldalképek
Tartalom