A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Balázs Géza: Az egyéni és háztáji juhászat Ároktőn (Adalékok a juhászat mai formáihoz)

A júliust a nagy meleg, a „pangás" időszakának tartják. Reggel és délután kihajtanak, de nem történik általában különösebb esemény. Augusztusban kezdődik az űzetés, a hágatás. Egy falkára 8-10 kost szoktak hozatni a téesztől. Előfordul, hogy a téeszben „holdkóros" vagy „töketlen" kost adnak. A kosok másodolnak, harmadolnak, így nem maradhat megtermékenyíthetetlen egyetlen állat sem. Ha valamelyik mégis kimarad, az nem fogamzásképes. Általában falkánként 20 állat nem ellik, ezeket nevezik csírameddőnek. Szeptemberben van soron a kosok „leszedése", és ekkor van az év második elletési hulláma is. Ebben ismét főszerepet kapnak a juhászok. Október és november folyamán a juhászok igyekeznek minden lehetőséget kihasználni a legeltetésre. Az első havazásig, a beköszöntő nagyobb fagyokig legeltetnek. Megemlékeznek október elsejéről, a juhászcsere egykori napjáról. A juhász és a bojtár ideje a téesz bejövetele előtt ezen a napon telt le, ekkor került sor a gazdacserére, a juhászfogadásra. A juhászok napirendje a következő: hajnalban 4-5 óra között kelnek, ellátják az állatokat (disznók, tyúkok, ló). Afrüstök, a reggeli után kihajtanak. Tíz óráig maradnak a legelőn. Tíz és 13 óra között végzik a juhok körüli teendőket: sántáznak, aljaznak, körmölnek, pondróznak - orvosolják a beteg állatokat. Ebéd után a nagy déli hőség elmúltával ismét kihajtanak. Este 7 és fél 8-ig, napszálltáig maradnak kinn az állatokkal. Visszahajtva kezdenek hozzá a tanyán levő állatok ellátásához. Megvacsoráznak. Lefekvésre 10 és fél 11 körül kerül sor. De igazi nyugodt pihenés akkor sem esik: a juhászoknak éberen kell aludniuk, mert nagy érték a rájuk bízott falka. Két kutya segíti a munkájukat. Reggeli előtt megisznak egy stampedli pálinkát. A reggeli (früstök) felvágottból (szalámiból), szalonnából, kenyérből (a haját levágják) és sült tojásból áll. Teát isznak hozzá. A teát borral ízesítik. Ebédre főznek. Leggyakrabban lebbencslevest, öhönt, kuhinX ésslambucot. Elmondásuk szerint az öhön egyszerűen sűrű lebbencs, a kuhin mindkét oldalán meg van pirítva, megforgatják a bográcsban, a slambuc pedig főként ízére nézve más. „Krumpli tésztával vagy tészta krumplival - ez a változatosság" mondják. Nem is olyan régen még kasztrojban (három lábú lábasban) készítették a főtt ételt, de ezt fölváltotta a gáztűzhely. Tréfásan azt mondják, hogy a gáz nem ázik el. A kihajtás mindig széllel szemben (szél alá) történik. Nyáron távolabbi, télen közelebbi legelőket keresnek föl. A legeltetés helyszínei az ároktövi pusztán: Horgas, Csáti erdő, Mogyorós, Mocsár, Nyárjas, Ötvenes, Fehérlovi csárda, Jeges, Csörsz-árka, Farkasverem, Átaljáró, Mangalica, Baromállás. A juhász minden birkabetegségnek a tudósa, ismerője. Ám manapság hivatalosan csak az állatorvos gyógyíthat. A juhászok a régi hagyományos gyógymódból szinte alig használnak valamit. Néhány régi módszer mégis él még. Ha kerge a birka, megerelik. Ha fölfúvódik,/c/5ziír/a/c. De használják már a modern állatgyógyszereket is. Tartanak is belőlük a tanyán néhány dobozzal. (Ismerős állatorvossal íratják föl őket.) Az állat „zabálása" ellen hánytató injekciót adnak, nehézelléskor méhpálcával segítenek, és sokfajta betegségre tartják gyógyírnak a Chlorocidot. Ha a tanyán súlyosabban megbetegszik egy állat, értesítik a gazdáját. Vagy a legelőn vágják le, vagy hazaküldik. Egyébként nagyon ritka, hogy elpusztuljon, „dögre kerüljön" az állat az egyéni és háztáji falkában. Míg a téesz falkáiban 40-50 állat is megdöglik évente, addig a háztáji falkában 2-3 darab állat vész el. Már véglegesen a múlté néhány népi gyógyeszköz, de még emlékeznek rá (tályoggyökér, büdöskővirág, székfű, denaturáltszesz, grispa). Az állatok nem sok szabad időt hagynak a juhászoknak. Szórakozásra tehát nincs idő. A két juhásznak kis tranzisztoros zsebrádiója van, néha azt hallgatják. Hetente egyszer - fölváltva - hazamennek feleségükhöz. Ilyenkor élelmet, takarmányt, esetleg képes újságot hoznak. A faluba motorral, kerékpárral vagy szekérrel mennek. Mosolyogva mondták: „A talyigás szamárt fölváltotta a motor!"