A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Balázs Géza: Az egyéni és háztáji juhászat Ároktőn (Adalékok a juhászat mai formáihoz)

1. kép. Halász József és Halász Vince a háztáji nyáj juhászai (A képek Balázs Géza felvételei) Ágnes. Halász József és Halász Vince már 8 éves korában nyaranként Gelejen bojtárkodott. A „nagycsaládos Halászék" - így nevezik a juhász testvérpárt Ároktőn - évente és külön-külön szerződnek a termelőszövetkezettel. Munkamegállapodásban rögzítik a pásztorlási föltételeket. A tanyát, a hodályt és a legelőt természetesen a téesz biztosítja. Ugyancsak a téesz feladata a fürösztés és az orvosságok megszerzése. A munkavállaló téesztagot április elejétől-közepétől december közepéig foglalkoztatják háztáji juhász minőségben. A legfontosabb feladata a háztáji juhállomány őrzése, szakszerű gondozása, kezelése. Betegség esetén köteles azonnal értesíteni feletteseit, elsősorban a háztáji agronómust. Az állománnyal természetszerűleg elszámolni tartozik. A munkaadó termelőszövetkezet a háztáji juhászt fizetésben és egyéb természetbeni juttatásokban részesíti. A fizetés 1982-ben havi 3000 forint volt, a természetbeni juttatások pedig a következők: két tehén, két anyakoca, egy ló, tizenöt juh, tizenöt bárány ingyen tartása a téeszlegelőn; 20 mázsa tűzifa a szerződés időtartamára; a legelőn és a dűlőutak mentén ingyenes kaszálás és begyűjtés, továbbá: két anyakoca szaporulata, 1 pár gumicsizma, 1 db esőkabát. A pásztorlási föltételek évről évre módosulnak, változnak. A juhászok napi 12 óra munkára, havi 25 munkanapra kapják a fizetésüket. 1983-ban eggyel kevesebb munkanapot vállaltak az országszerte bevezetett ötnapos munkahétre való tekintettel. A falubeli téesztagok a háztáji, az egyéni gazdák saját juhaikat adják a háztáji falkába. Az egyéni gazdák 270 forintot, a téesztagok 180 forintot fizetnek egy anyajuh után