A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)
NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Szabó Ferenc: Észak-Magyarország vásárra utaló helységnevei
Észak-Magyarország vásárra utaló helységnevei A tudományok rendszerében egyre rangosabb helyet elfoglaló névtudomány köréből az utóbbi időben különösen sok és jelentős alapmű, részlettanulmány látott napvilágot. A nevek sokaságában rejlő kutatási lehetőségek azonban kimeríthetetlenek, ezért az eddig elkészült névtani dolgozatok sem ölelhették fel a névtudomány valamennyi ágát. így az eddigi kutatásokból több más típussal együtt kimaradtak a vásárra utaló helységnevek is, amelyek pedig mennyiségük, nyelv- és gazdaságtörténeti vonatkozásuk alapján feltétlenül megérdemlik a tüzetesebb vizsgálatot. Különösen igaz ez akkor, ha a névanyag vizsgálatát jól körülhatárolható területegységre lehet kiterjeszteni. Ebben a tekintetben a jelenlegi Borsod-Abaúj-Zemplén megye ideális kutatási területnek minősül. Ahhoz ugyanis elég nagy terület, hogy mivel történeti vizsgálódásról van szó, a történeti Magyarország jelentős részletét reprezentálja, mert nem kevesebb, mint hat megye (Abaúj, Borsod, Gömör, Kishont, Torna, Zemplén) bizonyos területrészét foglalja magában. Ahhoz viszont eléggé kis területet képvisel, hogy rövidebb terjedelmű írásban is átfogható legyen, hiszen mindössze öt vásárra utaló helységnévről van szó. A vásáros nevek típusába olyan helységnevek tartoznak, amelyek középkori névalakjában megjelenik a vásár, illetve a vásártartás napját (hétfő, kedd stb.) jelölő köznevünk. A vásár szó valamilyen alakja azt jelzi, hogy az illető helység vagy vasárnapi vagy országos vásár tartására volt jogosult. A helységnév szerkezetében felbukkanó napnév pedig a vásártartás szokásos napjára utal. Annak alapján, hogy e közszavak a név alaki struktúrájában hol és hogyan foglalnak helyet, a vásáros nevek egészét tizenegy altípusra lehet bontani. Ezek közül ötöt képviselnek a már említett megyék, öt vásáros név, öt különböző altípus: - napnév -I- -hely —> Bodrogszerdahely - napnév utótagú —> Rimaszombat - vásár utótagú —» Új vásár - puszta vásárhely altípusú —» Vásárhely - Vásáros előtagú —» Vásárosbalog Vegyük tehát szemügyre őket külön-külön: Bodrogszerdahely A mai Bodrogszerdahely középkori elnevezése tehát a vásártartás szokásos napját megnevező napnév + -hely típusba sorolható: 1331: poss. Zeredahel 1 ; 1350: ZerdaheP; 1362: SeredaheP; 1461: ZerdaheP. A típusba sorolást az indokolja, hogy a hajdani Zemplén megyei - ma csehszlovákiai - községen kívül még összesen 60 helységnév alakjában található meg előtagként a vásártartás napja, utótagként pedig a -hely köznév, pl. 1206; CheturtuchyeP; 1542: HethfeheP; 1324: KetheP; 1458: ZétoWn?/-ma Muraszerdahely!*; 1392: Zombathel - ma Bakonyszombathely! 9 ; 1275: Pentekhel w . A csak szerdai vásározásra utaló helységnevek száma a középkori Magyarország egész területét szá-
