A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 23. (Miskolc, 1985)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Bencsik János: Tiszaladány és a táj házassági kapcsolatrendszere a feudalizmus utolsó évszázadában (1751-1849)

A feleségek származási hely (lakóhely) szerinti táblázata, avagy a tiszaladányi férfiak mely helységben kerestek maguknak feleséget? Lakó- vagy származási összes Idegen Be származott hely személy nő nő b + c b-jel c-jel Csobaj 22 21 1 Tiszaeszlár 20 19 1 Tiszalök 17 16 — 1(e) Tiszalúc Prügy 15 15 — Tarcal 12 12 — Taktabáj 7 6 1 Szentmüiály 6 6 Tiszadada 6 6 — Tokaj 5 4 1 Taktakenéz 4 4 — Kistokaj 4 3 1 Tiszadob 4 3 -1(e) Hajdúnánás 2 2 Hernádnémeti 2 2 Bodrogkeresztúr 1 1 Nagyfalu 1 1 — Balsa 1 1 — Sátoraljaújhely 1 1 Sárospatak 1 1 — Hajdúböszörmény 1 1 Taktaharkány 1 1 Ond 1 — 1 Tiszatardos 1 1 — összes: 135 fő. (Megjegyzések: A 271 házasságkötéssel szemben 274 házasságkötési adatot szerepeltetünk; ennek oka az, hogy három esetben a házaspár mindkét tagja valamiként idegennek számítható adatfelvételeinkben. A nők táblázatában szereplő e-jelű egyének Rácfehértóról, illetve Tiszánkról származtak Tiszalökre, illetve Tiszadobra.) összefoglalás: A tiszaladányiak párválasztásában az exogámikus kapcsolatok 40,5%-os aránya e paraszti közösség nagymértékű nyitottságára utal. E nyitottság mind a ládányi férfiak kifelé irányuló házasodását (20,77%-os), mind az idegen férfiak Ladányból történt házasodását (20,17%-os) jellemezte. A lakóhely szerinti exogámia — mely az esetek nagy többségében (90,87%) származás szerinti exogámia is —, (melyet a táblázatokban B-, illetve b-jellel szerepeltettünk) részesedése a férfiak esetében 87,76%-os, a nők esetében 94,07%-os, vagyis meghatározó arányt képvisel. A fenti adatokhoz odakívánkozik, hogy a szomszédos, egy napi járóföldre lévő jobbágyfalvak beházasodási aránya domináns az exogám kapcsolatokban: