A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 23. (Miskolc, 1985)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Kovássy Zoltán: A Miskoltzi Theatrom

A Miskoltzi Theatrom (Szeghi-Kiss László naplója - IV rész) Naplójából kitűnően, Szeghi-Kiss Lászlót főként a társadalmi és politikai élet érde­kelte, nem a művészvilág. Feljegyzéseiben így is érdekes emlékeket hagyott ránk Miskolc és környéke színházi életéről. A színes történeteket Máramarosszigetre áttelepült unoka­húga, borsodi születésű dédanyám, Kovássy Albertné Paulikovics Otília és a családtagok által őrzött, ugyancsak Miskolcot érintő színházi emlékekkel tudom kiegészíteni. A mis­kolci színház történetéhez lapozzuk fel a napló elsárgult oldalait. „Fel derülvén az 1819-ik Esztendő . . . ezen Esztendőben némelly újj dolgok történtek Borsod Vármegyében ... Mivel Miskoltz várossá díszére szolgál a Magyar Theatralis Társaságnak Miskoltzon létté, emlékezetre méltó dolog az, hogy abban az Esztendőben Pünkösd hava 14-én, midőn éppen Generális Gyűlés tartatott, délutáni órakor le tétetett az Újj Theatrómnak fundamentom köve T. Borsod V. Ispán Kis Csoltoi Ragályi István Úrnak és többeknek jelenlétekben, az építés Tábla Bíró Csiszár Pál Úrra bízatván; ezen Magyar Társaság Pestről jött Misköltzra még a múlt - 1815-ik Eszten­dőben - de nem volt állandó, hanem a Szomszéd helyekre is el szokott járni, úgy mint Egerbe, Patakra, Újhelyre, Kassára, Rozsnyóra, a midőn pedig Miskoltzon folytattyák mutatványaikat, egy Director alatt vágynak, mellyet a Vármegye rendeltt ki, úgy mint Szrogh Sámuel Tábla Bíró, Miskoltzi György Fő adó Szedő, és Erős Josef Miskoltzi Fő Szolga Bíró Urak felvigyázások alatt." „Elérvén ezután Isten kegyelméből az 1820-ik Esztendőt, továbbá ebben az esztendőben az Theatrom is annyira fel építtetett, hogy már fedél alá vétetett, de a belső készületek még hátra vannak." Az 1823. évről így emlékezett meg Szeghi-Kiss László: „Ezen esztendőben a következő nevezetességek is elő adták magokat, úgymint.. . Ebben az Esztendőbén nevezetesen pedig Augustus holnap 24-ik Napján nyílt meg az Ujj Theatrom, amikor is az első Játék ez vala „A Tatárok Magyarországban"; temérdek nép volt, mivel a Sámueli Vásárra éppen akkor gyűltek az emberek, azolta Eder György viszi a Directiot, és naprul napra jobb actorokat szerez össze, a Theatromra való fŐ fel vigyázás továbbra is Tábla Bíró Szrogh Sámuel, Fő Adó Szedő Mis­koltzi György, és Miskoltzi Fő Szolga Bíró Erős Josef Urakra bizattatott." Ezt követően, húsz éven át, nem találunk a színházzal kapcsolatos feljegyzéseket, de, .. „Felderülvén az 1843. év . .. Július 19-ik napja Miskoltz várossára nézve elfelejthetetlen nap viradván fel, az a nap, amint vélik, némely Bessenyei lakosok Levandovszki nevezetű házának udvará­ban ... a pipábul ki esett tűz az udvaron lévő Szalmát lángba borította, a honnan a tűz a házra és így tovább terjedvén, ... meg égtek 815 házak, 514 kamara, 549 istáló és fészer, 67 pintze, öszvesen 1935 épület, ezek között... a Magyar Színjátszó Szín" is. „Az 1847-ik év 31. Augustusban a Herczeg Nádori helytartó István Budára érkezvén, 1-ső Septemberbe a Szolnoki vasutat kinyitotta, - 2-ikba Egerbe hált Pirker László Érseknél, ki December elején Bécsben meg haltt. - 3-ik Septemberbe Miskoltzon volt, és itt ebédeltt és meg háltt. - 75 terítékű asztalt adott a Fő Ispányi Helytartó, az ebéden én is valék, és igen vígan ment az ebédelés. A Herczeg Szepesi Lászlóné és Szemere Bertalanné között ült.. . Másnap reggel a Miskolczon épülni

Next

/
Oldalképek
Tartalom