A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 23. (Miskolc, 1985)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Gyulai Éva: Miskolci nyomtatott céhlevelek

„... a mennyiben sok Legények mestereiket a' nélkül oda hagynák, hogy azoktúl fel szabaduló leveleiket ki vennék, ... meghagyatik, hogy az afféle minden testimonium nélkül vándorló mester legényeket, a' megyénkben lakos czéhes mester emberek tellyességgel be ne fogadják, amennyivel inkább azoknak munkát ne adjanak, hanem elfogattatván, küldessenek vissza oda, az illy vándorló legények az honnat el távoztanak."

2, A könyvnyomtatás terjedésével, más városok nyomtatott céhleveleit megismervén Miskolcon is felmerült az igény a nyomdai eljárással készült céh-felszabadítólevelek alkalmazására. A miskolci nyomdászat nyomait követő feldolgozások alapján tudjuk, hogy 1812 előttről — Szigethy Mihálynak, a Pozsonyban tanult, Debrecenben segédeskedett és Nagyváradon működött nyomdásznak Miskolcon való letelepedéséig - nem ismerünk helyben készült nyomdaterméket.

3 Az első állandó miskolci nyomda létrehozása előtt a miskolci céhek a nagy hírű pozsonyi Wéber Simon Péterhez fordultak kérésükkel. Itt készült a máig ismert két legkorábbi nyomtatott céhlevél is. A finom kidolgozású rézmetszetek egyben Miskolc első ismert látképét is magukban foglalják a céhlevél mezőjének felső harmadában.

4 A veduta alatti nyomdai jelzések pontosan eligazítanak a rajzoló- és a készítő műhely felől: „Norkó János rajzolta. Találtatik Wéber Simon Péternél Posonban. Prixner Gottfried mettzette. A° 1800." Prixner Gottfried a századfordulón Pesten alkotó rézmetsző készítette Gvadányi Peleskei Nótáriusának illusztrációit is. Ez a nyomtatott forma Szigethy működésének kezdeti éveiig maradhatott a városban használatban, a két meglévő példány egyike 1807. január 13-i és a szabócéh adta ki (2. kép), a másik 1814. november 9-i (vagyis már Szigethy működésére esik a kiadása) és a bodnárcéhé. 2. kép. Pozsonyban nyomtatott rézmetszetes céhlevél, Miskolc, 1807