A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 23. (Miskolc, 1985)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dobrossy István: A tapolcai apátság miskolci kúriája

Johann Contzert végezte, aki az apátsági Bárány korcsmát is felépítette. Az ács, ill. a tetőfedő munkálatok irányítója Polereczky György egri ácsmester volt, a lakatosmunkákat a miskolci Gross Kristóf, a kovácsszerelvényeket hasonlóan a miskolci Turitz János György végezte. A kővágómesterek Golyiaz (Gulyás) András, és Szvera András, a zsindelyfaragó mester pedig a diósgyőri Sziman András voltak. Figyelmet érdemel még a görömbölyi téglaégető, amelynek mestere az uradalom szolgálatában állt, s Derrer Ézsaiásnak nevezték. Ezek az ismert közreműködők, de nyilván sokkal többen vettek részt az építkezésen, amelynek eredményeként 1747 karácsonyára már minden munkát befejeztek.

14 Az építkezés iratanyaga között — elsősorban szerződések és számlák — sajnos nem maradtak meg alaprajzok, vagy vázrajzok, egy-egy munkafázis vázrajza, sőt a használatbavételt követően néhány évtizeden keresztül nem találkozunk semmiféle rajzzal, vagy dokumentummal az egyházi irattárban. 1793-ban, amikor összeírják a miskolci emeletes házakat, csak megemlítik az épületet, éppen úgy, mint 1817-ben, amikor elkészült a liber Fundualis. Utóbbiból annyit tudunk meg, hogy a mai Kossuth és Széchenyi u. keleti sarkán egyidejűleg több funkciót is betöltő emeletes ház áll, amelynek tulajdonosa a tapolcai apátság, de ekkor már bérlője is van egy Baumgartner nevű kereskedő személyében.

15 Az 1858/1859. évi miskolci korcsma és vendéglő összeírás során 2479. házszám alatt szerepel a munkácsi püspökség ezen épülete, amely mint épületegyüttes italmérési joggal rendelkezik. A földszinti és emeleti részek számos bérlője között négy vendéglős, ill. korcsmáros akad: Strokel Ferenc, aki 1847-ben, Veiszburg Teréz, aki 1858-ban, Schvarz Julianna, aki 1836-ban és Krausz Salamon, aki 1859-ben nyitotta meg korcsmáját, ill. vendéglőjét ebben az épületben.

16 1. kép. A Pannónia Szálloda a 20. század elején 3* 35