A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 23. (Miskolc, 1985)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Slovensky národopis - 1984. (Bődi Erzsébet)

nagyon gyakran énekelgették. A szlovák parasztság és munkásság körében a második világháborúra emlékeztető dalokat Sofia Burlasová gyűjtötte össze.. Jan Michal'ek visszaemlékezéseket tett közzé. Viera Galpariková Michal Pavlovics Cserkun ukrán partizán hőstetteiről szóló emlékeket, forrásokat tárt fel. Megismerhetjük a Szlovák Nemzeti Felkelés hatását a népművészeti motívumok alakulására is: az alkotók - férfiak és nők, munkások és parasztok - életútjait, az alkotásait, vászon- és üvegfestményeket, szobrokat, hímzéseket. A kötet tartalma ezzel nem zárult le. Különös figyelmet érdemel még két népzenekutatónak az egyéniségkutatás módszereivel készült dolgozata, amelyben a zene és az ember, a zene és a társadalom viszonyáról hasznos tanulságot vonhatunk le. (260-306. 1.) A Slovensky národopis második számában találunk egy külön rovatot a szláv néprajztudomány területéről. A tudománytörténetben jártas Viera Urbancová ezúttal a XVIII. és a XIX. század fordulójára jellemző szlavisztikai írásokat tekinti át Bél Mátyás korától teljesen Jan Kollárig és az őt követő történetírókig. Sona Burlasová az összehasonlító stúdiumokat ismerteti a muzikológia területéről, Viera Gaspariková pedig ezúttal a népi prózai műfajok katalogizálását tekinti át a szláv országokban. A Slovensky národopis 32. évfolyama ismételten teret szentel a jelenkutatás problémáinak. A harmadik számban közli azokat a kutatásokat, amelyeket a közelmúltban a brünni egyetem tekintett tervfeladatának. A változásvizsgálat egyik feladata a bekövetkezett változások okainak feltárása, a változás folyamatának megismerése. A legkézenfekvőbb oknak a társadalmi kapcsolatok, érintkezések fokozott gyakorisága látszik, viszont ezt a problémakört a hagyományos keretek között művelt néprajztudomány nem tekintette kutatási feladatának. A jelen kutatóinak viszont már elkerülhetetlen. Václav Frolec tanulmányaié tekintetben lehet követendő példának tartani. (371—399. 1.) A szerző egy nagyobb területen, Gottwaldov és Uherské Hradiste városoktól keletebbre fekvő települések vonzáskörzeteit vizsgálta különböző kritériumok alapján. így néhány olyan központot fedezett fel, ahová valamilyen céllal — a hagyományos kultúra elemét képező cselekedet miatt — pl. májusfaállítás, táncmulatság — központok alakultak ki. Tanulmányában a vonzáskörzeteket térképeken, a kapcsolatok gyakoriságát grafikonon ábrázolja. Szlovák részről a változásvizsgálat kitűnő szakembere, Adam Pranda dolgozta fel a hagyományos életmód és az iparosítás kölcsönhatását egy falu életében. Ez a falu szlovák kutatók által régóta vizsgált Sebechleby (Szebeléd), amely elsősorban mezőgazdasági jellegű, s ezért a változások napjainkban is jól nyomon követhetők. Ide kapcsolódik még Sona Kovácevicová rövid tanulmánya a hagyományos építészet átalakulásáról, Lubomir Novynak a foglalkoztatás struktúrájáról szóló dolgozata, de más kisebb értekezés is figyelmet érdemel a változásvizsgálatról. A folyóirat negyedik számának nyitó tanulmánya egy híres szlovák iparművésznek, Elena Holeczvovának alkotásaival foglalkozik. Az alkotó színes csipkéken a népi kultúra elemeit jelenítette meg, a kontúrok, az arányok és a mozgás állandó ábrázolása már magas szintű iskolázottságról vall. Mint az életrajzból is kitűnik, egy, a Vág mentén fekvő kopanicai településen sajátította el a csipkeverést, amit azután a prágai tanulmányok alatt tökéletesített és fejlesztett olyan szintre, hogy nemzetközi elismerést szerzett ennek a szakmának, a csipkeverésnek. A tanulmány szerzője Sofia Kovácevicová. A szlovák néprajzi élet több területén is azt tapasztaljuk, hogy ismét előtérbe kerülnek az etnobotanikai vizsgálatok és ezzel összefüggésben a népi gyógyászat. A Túróci Múzeumban 1983-ban kiállításon mutatták be a vidék gyógynövényeit, most pedig archivális adatok alapján rekonstruálja egy dolgozat a XVIII. és XIX. századi népi gyógyítás praktikáit Liptó és Árva megye területéről. A Slovensky národopis Rozhtady — Kitekintés rovata ezúttal sajnos nemcsak köszönti az 50. és a 60., a 70. születésnapot ünneplő kutatókat, hanem búcsúzik is, ezúttal a hirtelen eltávozott Adam Prandató\. BODI ERZSÉBET