A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 23. (Miskolc, 1985)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Slovensky národopis - 1984. (Bődi Erzsébet)

SZLOVÁKIAI TÉKA Slovensky národopis — 1984. A Szlovák Tudományos Akadémia folyóirata. Bratislava, Rocník 32. Nr. 1-4. 672 1. Mindig nagy érdeklődéssel vesszük kezünkbe a Slovensky národopis legújabb számát, hogy választ kapjunk az első olyan kérdésekre, mint hogy: a szerkesztők most mit tartottak aktuálisnak, az északi szomszédaink miről vitatkoztak, a tanulmányok mennyire részletbemenők, találunk-e a saját témánkba vágó írást, tanácskoztak-e valamilyen újszerű probléma megoldásáról stb. Hiszen nagyon közelinek érezzük ezt a folyóiratot. Részben közösek a kezdetek, közösek a mai megoldásra váró feladatok. Nem véletlen tehát, hogy a magyar szakembertől is szinte minden évfolyamban olvashatunk valamilyen tanulmányt, (itt rögtön meg is kell említeni Kriza Ildikónak a legújabb balladakutatásról szóló irasat (163-171. 1.) A Slovensky národopis szerkesztői, élükön Bozena Filovával általában tematikus számokat igyekeznek közzétenni. A 32. évfolyam 4 száma sem kivétel e szándék alól. Az elsőnek a balladakutatás, a másodiknak a történeti tudat alakulása, a harmadiknak a változásvizsgálat, a negyediknek a népművészet és a népi-iparművészet kutatása adja meg a sajátos tartalmat és a borítólap s más oldalak illusztrációit. Ezeket a témaköröket természetesen nem lehet egy egységes szempontú kritérium alapján elhatárolni a népi kultúrán belül. A balladakutatás is összefügg mind a történeti tudat, mind a változásvizsgálattal. A szlovák balladakutatást nagyban serkentette az utóbbi évtizedben kialakult szervezett és rendszeres nemzetközi együttműködés, melynek célja az európai balladák tartalmi és tematikai csoportjainak meghatározása és a nemzeti típuskatalógusok elkészítése. Mindehhez ismerni kell a népballada sajátosságait. A szlovák népballadáknak a morva és a cseh népek között kialakult kölcsönhatásait Bohuslav Benel - Pavel Popelka és Oldfich Sirovátka - Marta Srámková tanulmányai vizsgálják. Soha Burlasová az egyes népköltészeti műfajok rendszerében elsősorban az epikus műfajokhoz viszonyítva mutat rá olyan jegyekre, amelyek alapján a népballadát elkülöníti. A többi írás is azt jelzi, hogy a szlovák balladakutatás szeretne minél hamarább felzárkózni a nemzetközi szinthez, s eredményeit széles körben közkinccsé tenni. A Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulójának tiszteletére jelent meg a Slovensky národopis 32. évfolyamának második száma. A szlovák néprajzkutatók a felkelés emlékeit, a még elérhető történeti közelségben formálódó tudatot vizsgálva alkottak maradandót az évforduló kapcsán. Mintegy bevezetőként közlik a leningrádi Színház-, Zene- és Filmművészeti Intézet munkatársának, Viktor Jevgenievics Gusevnak a szláv partizándalokról készült összefoglaló tanulmányát (199—214. 1.). A szerző e dalcsoporton belül különböző kategóriákat állapít rneg: a harcra, a kitartásra szólító, a hazaszeretetről, a hőstettekről tudósító dalokat és a táncdalokat, amelyeknek a kezdete jóval korábbra nyúlik vissza, de amelyek még líraibbá és népszerűbbé a partizánok hatására váltak. A táncdalokra, mint pl. az orosz csasztuskák, a belorusz pripevkík, az ukrán kolomujkik, a lengyel spievkk, a szlovák popevkik, a délszláv orskék dallamaira ritkán táncoltak, viszont 10* 149