A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 23. (Miskolc, 1985)

MUZEOLÓGIA-KÖZMŰVELŐDÉS - Németh Györgyi: „Scholae Miskoldenses". Kiállítás a miskolci iskolák történetéről

század első felében magas színvonalat elért miskolci görög iskolából származó anyagok is: a Miskolcon 1826-ban készült görög ábécés tábla, az iskolaalapító Janákisz [Janovits] Ferenc portréja, egy festett iskolai dolgozat és számos szép könyv.) A református iskola megalapítása után rövidesen kiemelkedett a környék latin iskolái közül. Az 1648-ban Sárospatakon tartott egyházi részzsinat már nagyobb tanulóifjúsággal rendelkező iskolaként említi. Az iskola a sárospataki kollégium hatása alatt állt. Tantervére, berendezésére, tanárai és tanulói iskolai viszonyaira nézve ezt az iskolát tekintette példának. A sárospataki és a miskolci iskola kapcsolatát bemutató iratok mellett kiállítottuk azt az anyakönyvrészletet is, melyben a miskolci református iskola első ismert írásos említését találjuk 1621-ből. A XVII. század második felében súlyos megpróbáltatásokat kellett elviselnie a városnak és az iskolának, de az iskola mindezek ellenére fennmaradt. Ám 1706-ban labanc csapatok törtek a városra, s többek között az iskola irattárát is elpusztították. így az iskola első két évszázadának története hiányos. A református gimnázium 1829-ben líceummá fejlődött. (Akiállításon látható egy 1843-ból származó líceumi „bizonyságlevél" azaz bizonyítvány.) Az 1848—49-es szabadságharcban a református gimnázium tanárai - köztük Sáfrány Mihály - és diákjai is ott voltak. Sáfrány Mihály az eseményeket naplójában örökítette meg, melyből bemutatunk egy részletet. A katolikus gimnázium megalapítása III. Károly uralkodása alatt, a minoriták betelepítéséhez kapcsolódik. A király 1728-ban elrendelte, hogy a törököktől feldúlt Boldogasszonytemplom romjait és a hozzá tartozó telket a rend kapja meg. A minoriták nemcsak templom- és rendház-, hanem iskolaépítéshez is kezdtek. 1730-ban megkezdődött a tanítás a két helyiségből álló nádtetős épületben. Ez az épület azonban elpusztult rövidesen. 1777-ben készült el az az épület, amely egészen 1910-ig szolgálta a tanítást. Fényképe a kiállításon látható azzal a nyomtatvánnyal együtt, mely a „királyi tanodalom" összes tanulóit és osztályait felsorolja 1845-46-ban. A nagyobb leányok számára egy magasabb fokú leánynevelő intézet tervét már 1784-ben fölvetette gróf Vay Ábrahám, a miskolci református egyház főgondnoka, de az iskola csak 1846-ban nyílt meg Karács Teréz írónő vezetésével. Az 1846-os osztálynévsorban Bató Eszter nevét is ott olvashatjuk. A kiállítás második egységében bemutattuk, hogyan fejlődött tovább a református és a minorita gimnázium, valamint a református felsőbb leányiskola a XIX. század második felében és a XX. század elején. Ebben az időszakban még újabb középiskolákkal is gyarapodott a város. Az Organisations Entwurf néven ismert és 1850-ben kiadott császári rendelet erőteljesen átalakította a magyar iskolarendszert is. A református gimnázium 1852—53-as tanévre vonatkozó kiállított „leczkerend"-je mutatja a változásokat. Az iskola még a nyilvánossági jogát is elveszítette, amelyet csak 1862-ben nyert vissza. Az 1865-ből származó érettségi bizonyítvány azonban már egy felívelő szakaszról számol be. Az iskolában 1863ban megkezdték az érettségi vizsgák tartását, 1864-ben Pásztor Dániel igazgató új iskolai törvényeket állított össze, majd 1867-ben tápintézetet szervezett. (A tanári nyugdíjintézet még 1858-ban létrejött, amit a bemutatott egykorú iratok is bizonyítanak.) Az iskola jó nevű tanárainak, Lévay Józsefnek, Kovács Gábornak, Pásztor Dánielnek az aláírását az 1864-es „tanodái bizonyítvány"-on olvashatjuk. Porcs János tanár múzeumunkban őrzött hagyatékából kéziratos könyvét, pecsétjét és az általa írott, tréfás, nyomtatott szorzótáblát állítottuk ki. A minorita gimnázium az Organisations Entwurf következtében négyosztályos algimnáziummá alakult, mivel a rendelet két osztályát megszüntette. Nagyobb fejlődésnek 1886-tól indult, amikor Trefort Ágoston elrendelte az iskola álamosítását. Kivette a tanítást a minoriták kezéből, s az iskola élére világi igazgató került. A Tanácsköztársaság